Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Puskás Attila: A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában
40 Puskás Attila 4. Nem a hipotézisek szaporítására van elengedhetetlen szükség, hanem a használhatatlan és a továbbvezető hipotézisek megkülönböztetésére, s ez utóbbiak gyümölcsöztetésére a szisztematikus teológiában. 5. Minden exegézis első előfeltétele annak elismerése, hogy a Biblia egyetlen könyv, mely egy összefüggő történelemben született meg, s ez a történelem képezi megértésének a megfelelő helyét. „Ha az exegézis teológia akar lenni, akkor egy lépéssel még tovább kell mennie: el kell ismemi, hogy az Egyház hite a szüm-pathiának az a fajtája, amely nélkül a szöveg nem nyílik meg. E hitet hermeneutika gyanánt, a megértés helyeként kell elismernie, mely dogmatikus módon nem megerőszakolja a Bibliát, hanem az egyetlen lehetőséget kínálja, hogy az exegézis hagyja a Bibliát önmaga lenni.”20 3. BIBLIAÉRTELMEZÉS TANÍTÓHIVATALI MEGNYILATKOZÁSOKBAN ÉS A NÁZÁRETI JÉZUS CÍMŰ KÖNYVBEN Tanulmányunk záró fejezetében minden alaposabb elemzés vagy kifejtés nélkül pusztán csak jelezni szeretnénk, hogy a teológus Ratzingemek a bibliaértelmezésről kialakított álláspontja hogyan fejtette ki hatását a tanítóhivatali megnyilatkozásokban és A Názáreti Jézus című három kötetes evangéliumértelmezésében. Mi sem bizonyítja ékesebben Joseph Ratzinger eltökéltségét a bibliai hermeneutika kérdéseinek teológiai tisztázását illetően, minthogy előbb a Hittani Kongregáció prefektusaként, majd a pápai szolgálat viselőjeként jelentős dokumentumokat jelentetett meg ebben a kérdéskörben. A Kongregáció vezetőjeként feladatul adta a Pápai Biblikus Bizottságnak, hogy készítsen egy alapos és átfogó jellegű összefoglalást a bibliaértelmezés módszereiről és katolikus alapelveiről. így született meg 1993-ban a Szentírásmagyarázat az Egyházban című, majd száz oldalas bizottsági dokumentum, melyhez az előszót maga Ratzinger írta.21 Nem nehéz felfedeznünk e római dokumentumnak mind a tematikájában, mind a szemléletmódjában azoknak a lényegi szempontoknak a szerves beépülését, melyeket a bíborosprefektus a fentebb ismertetett, 1988-as előadásában már megfogalmazott. A bizottsági írásban jól érzékelhető az „új szintézisre” való törekvés, 20 Uo. 44. 21 Pápai Biblikus Bizottság, Szentír ásmagyar ázat az Egyházban, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 1998.
