Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Puskás Attila: A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában
A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában 41 amikor egyrészt a történeti-kritikai módszer és az újabb irodalomtudományi, humántudományi, filozófiai megközelítések mellett bemutatja a hagyományon alapuló értelmezéseket (kánoni exegézis, zsidó hagyományon alapuló, hatástörténeti), valamint kiemeli az atyák és a középkori exegézis maradandó értékeit (sensus plenior, sensus spirituális). Másrészt rögzíti a bibliaértelmezés katolikus elveit, s az exegézis kapcsolatát a többi teológiai tudománnyal. A bíborosprefektus által annyira szükségesnek tartott célkitűzés vezeti a dokumentum szerkesztőit, nevezetesen a történeti és a teológiai hermeneutika szerves összekapcsolása. A bibliaértelmezés kérdéskörében a Pápai Biblikus Bizottság másik fontos dokumentuma 2001-ben látott napvilágot A zsidó nép és szent iratai a keresztény Bibliában címmel, melyhez az előszót ismét Ratzinger bíboros írta.22 A bizottsági írás az Ó- és Újszövetség szerves egységét mutatja be több szempontból, szemben a két szövetség viszonyát dialektikusán látó lutheri, vagy a törést hangsúlyozó bultmanni felfogással, illetve az Ószövetséget elvetni akaró Hamack álláspontjával. A dokumentum szemléletmódja követi Ratzingernek a korábban már említett „analógia scripturae” elvét. Joseph Ratzinger XVI. Benedek pápaként a 2008-ban ülésező Püspöki Szinódus XII. Rendes Általános Gyűlése számára a tanácskozás tárgyául az Isten Szava az Egyház életében és küldetésében témát tűzte ki, majd 2010-ben a Verbum Domini című apostoli buzdításában összefoglalta a szinódus eredményeit és útmutatást adott az egész Egyház számára.23 A pápa a dokumentum céljának megjelölésében a Szentírás megfelelő értelmezésének az előmozdítását is nyomatékosan hangsúlyozza: „Ezen apostoli buzdítással azt szeretném elérni, hogy a Szinódus eredményei hatékonyan befolyásolják az Egyház életét mind a Szentírással való személyes kapcsolatot, mind annak értelmezését a liturgiában, a katekézisben és a tudományos kutatásban, hogy a Szentírás ne maradjon valami régi Szó, hanem élő és aktuális Szó legyen.” (VD 5). E célkitűzésnek megfelelően az apostoli buzdítás nagy figyelmet szentel és jelentős teret szán „A Szentírás magyarázata az Egyházban” (VD 29-49) című fejezetében a hermeneutikai elvek kifejtésének. A pápai irat szerves folytatása a Deí Verbum zsinati konstitúciónak, valamint a Pápai Biblikus Bizottság fentebb említett két dokumentumának, de tartalmazza a teológus Ratzingernek a korábbi írásaiban megfogalmazott szinte valameny22 Pápai Biblikus Bizottság, A zsidó nép és szent iratai a keresztény Bibliában, in Római Dokumentumok XL, SZÍT, Budapest 2013. 23 XVI. Benedek pápa, Verbum Domini, Isten Szava az Egyház életében és küldetésében, apostoli buzdítás, Róma 2010.
