Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Puskás Attila: A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában
30 Puskás Attila nak és útjának kérdése napjainkban6. A bíboros írása a különböző felekezetekhez tartozó más szerzők tanulmányaival együtt a Quaestiones disputatae sorozat önálló köteteként jelent meg. Ez a körülmény máris jelzi írásának műfaji sajátosságát, amit egyébként Ratzinger a kötet előszavában maga is előrebocsát, hogy tudniillik nem végleges téziseket kívánt megfogalmazni, hanem egy lényegbevágó és nyitott kérdés kritikus megvitatásához akart hozzájárulni, mely további megfontolásokat és párbeszédet igényel a jövőben a különböző teológiai diszciplínák részéről.7 Az a tény, hogy maga Ratzinger adta ki a szóban forgó kötetet, jól mutatja, mennyire fontosnak tartotta a benne tárgyalt kérdéskör teológiai megvitatását és a hozzászólások közrebocsátását. A bíborosprefektus írásának, s az egész kötet megszületésének is tágabb kontextusa az ökumenikus párbeszéd közege, konkrét apropója pedig a New Yorkban működő lutheránus „Center on Religion and Society” szervezésében tartott „Erasmus-Lecture” volt, melynek keretében a Hittani Kongregáció prefektusát is előadásra kérték. A kötet előszavában Ratzinger jelzi, hogy előadásában olyan gondolatokat igyekezett megfogalmazni, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás szempontjából közös kihívások előtt álló minden keresztény felekezet számára hasznosítható szempontokat kínálhat. A közös kihívást és feladatot a következő jelenségek adják a keresztény teológia számára: az egymásnak sokszor ellentmondó exegetikai hipotézisek áttekinthetetlen sokasodása, az ennek révén előálló elbizonytalanodásra reagáló fundamentalista bibliaolvasat térnyerése, újabb bibliaértelmező módszerek felbukkanása (szociológiai olvasat, kánoni exegézis), exegézis és igehirdetés eltávolodása egymástól.8 Ratzinger szisztematikus teológusként, a katolikus hagyomány kincseiből merítve, kritikai, ám ugyanakkor kiegyensúlyozásra és szintetizálásra törekvő szemlélettel fogalmazza meg diagnózisát és javaslatait a szentírásértelmezésre vonatkozóan. Míg az előző fejezetben tárgyalt korábbi tanulmánya a szentségtan részleges szempontjából kiindulva és az evangélikus kritikákra választ adó katolikus teológus pozíciójából íródott, addig e későbbi tanulmánya átfogó igénnyel és a közös kihívások ökumenikus távlatából veszi szemügyre az írásértelmezés kérdéskörét. Tanulmányának jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy az itt megfogalmazott gondolatainak nagy része későbbi műveibe is beépült, illetve hatásai 6 Joseph Cardinal Ratzinger, Schriftauslegung im Widerstreit. Zur Frage nach Grundlagen und Weg der Exegese heute, in Schriftauslegung im Widerstreit (Hrsg, von Joseph Ratzinger), in Quaes- tiones disputatae Bd. 117, Herder, Freiburg im Breisgau 1989, 15-44. 7 Joseph Cardinal Ratzinger, Vorwort, in Schriftauslegung im Widerstreit,13. 8 Uo. 7-9.
