Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Puskás Attila: A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában
A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában 25 kon követő exegézis metodikája nagy mértékben olyan filozófiai előfeltevéseken nyugszik, melyek önmaga számára sem átvilágítottak, hanem egyszerű magától értetődőséggel pusztán átvettek. Ez a rejtve maradó előzetes filozófiai szemléletmód vezeti az exegéta munkáját, egy bizonyos „filozófia állítja elő az exegézist”.2 Az a kantiánus-újkantiánus filozófia, mely előre megállapítja, hogy a világban és a történelemben mi lehetséges és mi nem, s ehhez mértékül az újkori, newtoni fizikai világképet veszi magának. Tanulmányában a bíborosprefektus a teológia sürgető feladataként határozza meg a történeti-kritikai exegézis filozófiai előfeltevéseinek a feltárását s ezzel egy önkritikus magatartás lehetővé tételét. Ha a szentírási kinyilatkoztatás a keresztény hit és élet alapja, valamint a keresztény teológia lelke, akkor ez nem is lehet másként: óriási a tétje annak, hogy miként értelmezzük a bibliai szövegeket, milyen hermeneutikai elvek mentén olvassuk azokat, tisztában vagyunk-e módszerünk határaival. A történeti-kritikai exegézis módszertana teológiai vizsgálatának döntő jelentőségét és sürgető szükségét az egész katolikus, sőt az egész keresztény teológiára nézve mi sem mutatja jobban, mint hogy Joseph Ratzinger egész teológiai pályafutását végigkíséri a számvetés igénye ezzel a kérdéssel. E tanulmány szerzője azzal szeretné tiszteletét kifejezni a 90 éves teológus-pápa felé, hogy bemutatja egy-egy állomását ennek a folytatólagos teológiai számvetésnek, vázolva Ratzinger lényegi hozzájárulását e nagyjelentőségű kérdés tisztázásához. E hozzájárulás meglátásunk szerint hármas jellegű: teológiaitartalmi, tanítóhivatali-tekintélyi és gyakorlati-exegetikai. Tanulmányunkban figyelmünket elsősorban a teológiai-tartalmi szempontra koncentráljuk, amikor két lépésben vázoljuk a teológus Ratzinger megfontolásait a Biblia értelmezésére vonatkozóan. Először egy 1978-ban müncheni érsekként tartott előadásának a gondolatmenetét foglaljuk össze, melyben a szakramen- tum katolikus fogalmának a szentírásértelmezéssel való szoros kapcsolatát tárja fel a protestáns bírálatokkal történő konfrontálódás fényében. Második lépésben az írásértelmezés alapelveit szisztematikusan és átfogóan tárgyaló azon előadásának a lényegi megfontolásait ismertetjük, mely előadását 1988-ban, már a Hittani Kongregáció prefektusaként, de valójában teológu- si minőségben tartotta egy nemzetközi tudományos konferencián. Tanulmányunk végén, gondolatmenetünk harmadik lépéseként csak röviden szeretnénk utalni arra, hogy e teológiai-tartalmi alapvetések hogyan érlelődtek később tanítóhivatali-tekintélyi megnyilatkozásokká és miként érvényesül2 Uo. 107.
