Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - A kilencvenesztendős XVI. Benedek - Joseph Ratzinger köszöntése - Puskás Attila: A Szentírás értelmezésének kérdése Joseph Ratzinger teológiájában
26 Puskás Attila tek XVI. Benedek pápa A Názáreti Jézus című művének evangéliumértelmező hermeneutikájában. 1. A SZÉN TÍRÁSÉRTELMEZÉS KÉRDÉSE A SZAKRAMENTÁLIS TEOLÓGIA KONTEXTUSÁBAN Közel húsz évvel A hit és a teológia mai helyzetéhez című írásának megjelenése előtt, most nem krisztológiai megfontolások kapcsán, hanem szentség- tani kontextusban, a müncheni érsekként működő Joseph Ratzinger fontos megállapításokat tett a katolikus szentírásértelmezés alapelveit illetően. Az eichstátti főiskolán 1978-ban tartott vendégelőadása alkalmával a protestáns teológus, Eberhard Jüngel kritikáira válaszolva fejtette ki a „szakra- mentum” fogalmának katolikus értelmezését a Szakramentum fogalmához című előadásában.3 Jüngel bírálata szerint a katolikus szentségtan jól példázza, hogy az atyák által a „sacramentum” szóval latinra fordított „müszté- rion” Újszövetségben tanúsított ősegyházi felfogásától hogyan távolodott el az ókori egyház szakramentum fogalma a misztériumvallásokból származó idegen elemeket magába ötvöző hagyományképződés során. Szerinte az új- szövetségi szövegekben a „müsztérion” szó kizárólag krisztológiai és eszkato- lógiai jelentésben szerepel, s csak a későbbi, óegyházi hagyomány alkalmazta ezt a kifejezést rituális, liturgikus cselekmények jelölésére, meg is változtatva ezzel az eredeti jelentésösszefüggést. A keresztény hit hellenizálódásának köszönhetően ily módon keletkezett katolikus szakramentum-felfogás fölötti protestáns kritika egyúttal az exegézis kritikája a dogmatika felett. Nos, Ratzinger válaszában oly módon tisztázza a katolikus szentségfogalom tartalmát, hogy egyszersmind megvilágítja annak szoros összefüggését a szentírásértelmezés katolikus alapelveivel, miközben bírálatot is megfogalmaz a történeti-kritikai exegézis beszűkülő formáival szemben. A katolikus teológus rámutat azokra a lényegi összefüggésekre, melyek a „müsztérion” szó újszövetségi, főként páli használata, valamint ószövetségi jelentései között találhatók, ahogy az előttünk áll az apokaliptikus (Dán), a bölcsességi (Bölcs) valamint az épületes novellisztikus (Tób, Jud, 2Makk) írásokban. Arra is fel3 Előadásának szövege először 1979-ben jelent meg, majd 2014-ben az összegyűjtött írások 11. kötetében, mely a „Liturgia teológiája” címet viseli. Mi ez utóbbi kiadást követjük. Lásd: Joseph Ratzinger, Theologie der Liturgie. Die sakramentale Begründung christlicher Existenz, in Gesammelte Schriften Bd. 11., Herder, Freiburg-Basel-Wien 2014, 215-232.
