Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Henrici, Peter - Török Csaba (ford.): A hagyomány: Krisztus tudata az Egyház tanításában: Maurice Blondel Történelem és dogma című művének újraolvasása
48 Peter Henrid bármennyire is Istentől adott a szöveg, mégsem alapozhatjuk a hit egész tanítását és a mi teljes hitünket kizárólag arra”.22 Blondel kettős következtetést von le mindebből: az Egyházat - miként Spinoza az igazságról mondta - index sut-nak is nevezhetjük:23 önmagát és ezáltal saját kijelentéseit igazoló valóság; évszázados gyakorlat során verifikálta azt, amit mond. Másodszor ebből következik, hogy csakis az értelmezheti helyesen az egyházi dogmákat, aki az Egyház közösségében van, és beleereszkedik az egyházi hagyomány-folyamba. 2. Hogyan igazolhatók ezek a kijelentések? A csupán a rögzített, írásosan leszögezett hitletéteményt elfogadó fundamentalizmussal és a dogmákat „egymásra tornyozott újításoknak”24 25 tekintő historicizmussal szemben Blondel hangsúlyozza, hogy az Egyház a maga tanításában sem a tudós kutatásra (historicizmusra), sem a dialektikus levezetésekre (fundamentalizmus) nem alapozódhat, ahogyan „egyfajta misztikus empirizmusra” sem (Loisy apolo- getikája). Nem mozog elsődlegesen vagy kizárólagosan intellektuális szinten; ennél sokkal fontosabb számára az emberi élet morális és vallási dimenziója, ami számos tudatalatti és teljességgel ki nem fejezhető dolgot hordoz magában. Ezen a ponton Blondel elemében van. Cselekvés-filozóhája (philosophic de l’action) pontosan az emberi cselekvés alsó rétegeit szeretné napvilágra hozni s értelemmel hozzáférhető módon bemutatni. A „Történelem és dogma” előtt négy évvel az első nemzetközi filozófiai kongresszuson mutatta be az „erkölcsi élet logikáját”,23 és most ugyanabban az értelemben mutat rá három olyan belátásra, amelyeket a cselevés filozófiája közvetít. Először: „Amit az ember nem képes teljesen megérteni, azt azért még megteheti”.26 Isten szavát „megőrizni” bibliai értelemben mindenekelőtt azt jelenti, hogy szerető engedelmességben követjük útmutatásait. Ebből az en22 Uo. 90 (435-436, 205). Blondel sietve hozzáteszi egy lábjegyzetben, hogy az evangéliumok többek, mint puszta szöveg; ezek „egyfajta elővételezett hagyományt” képeznek, melynek telje rejtve marad a pusztán történeti-kritikai vizsgálódások előtt. 23 Uo. 91 (435, 206). 24 Uo. 93 (436, 207). 25 Blondel, M., Principe élémentaire d’une logique de la vie morale, megjelent: Oeuvres completes II (1997), 367—386. Németül: Elementarprinzip einer Logik des moralischen Lebens, in Reifenberg, P., Verantwortung aus der Letztbestimmung. Maurice Blondels Ansatz zu ei mer Logik des sittlichen Lebens, Feiburg 2002, 524-537. 26 Uo. 98 (440, 211). Ez a belátás átjárja a következő művét is: Blondel, M., L’Action. Essai d’une critique de la vie et d’une science de la pratique (1893), kezdve a bevezetésen („St la méthode des
