Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az igazságosság és irgalmasság elve és gyakorlata a kánonjog rendszerében
erények kapcsán elemzi az igazságosságot11, felhasználva Cicero (tKr.e. 43)11 12 érvelését, aki a legkiemelkedőbb erénynek tekinti a jó (bonum) és méltó (dignum) állítást (assertio), döntést (decisio), cselekedetet (actio), amelyekben megnyilvánul az igazságosság (iustitia) n Szt. Ágoston szabad akaratról írt művében külön kitér arra, hogy a valódi igazságosság gyakorlásához elengedhetetlen a hívő lelkűiét, amely elfogadja, hogy a tényleges igazságosság Istentől származik, és amely mindig magában foglalja az irgalmat és az együttérzést (dementia).14 15 A felsorolt latin egyházatyák közül Nagy Szt. Gergely pápa13 az, akinek a gondolatai a legerőteljesebb hatással voltak az igazságosság és az irgalmasság együttes magyarázatára, mind a későbbi teológiai művekben, mind a kánonjogi kollekciókban. A Mór alia in lob című terjedelmes művében önálló könyvet (XXVI.) szentelt az említett két fogalom összefüggése bemutatásának16, amelyen belül a 13. fejezetben (20-21. bekezdés) foglalta össze tanításának lényegét. A bűnt elkövető - korábban már megtért személy - elhatárolja magát a bűnös tett által, a már elfogadott tökéletes Istentől. Ezért van szüksége újra a megtisztulásra, azáltal, hogy kifejezi a jóhoz történő ragaszkodását, a már korábban elfogadott Istenhez való hűségét és a bűn elutasítását. így a bűnbánó ember egyfelől az isteni igazságossággal szembesülve, megtapasztalja Isten irgalmát és annak jövőbeli áldását életére; másfelől, a bűnbánat során lélekben szenved, mert átérzi a helyes útra visszavezető elégtétel (penitentia) teljesítése alatt az Istentől való elhatárolódásból következő fájdalmat.17 A patrisztikus igazságosság és irgalmasság értelmezés sajátos szintézisre jut Aquinói Szt. Tamás munkáiban.18 A Summa Theologiae I q. 21-et az Isten igazságossága és irgalmassága kérdéskörnek szenteli, De iustitía et misericorAz igazságosság és irgalmasság elve és gyakorlata a kánonjog rendszerében 87 11 S. Augustinus, De diversis questionibus LXXX1II, q. 31: PL XL. 20-21; vö. Baucher, Justice (vertu de), vertu cardinale, 2017. 12 Everitt, A., Cicero: the life and times of Rome’s greatest politician. New York 2001. 13 Marcus Tullius Cicero, De officiis, Cambridge, MA. 1913:1, c. 7 n. 20; vö. Baucher, J. Justice (vertu de), vertu cardinale, 2017. 14 S. Augustinus, De liberó arbitrio, I. c. 13 n. 27: PL XXXII. 1235; vö. Baucher, J., Justice (vertu de), vertu cardinale, 2017. Di Berardino, A. - Quasten, J. (ed.), Patrology, IV. 360. 15 Altaner, B., Patrology (transl. Graef, H.C.), 1961.2 556-565. 16 Gillet De Gaudemaris, R. (ed.), Morales sur Job Í-IÍ (Sources chrétiennes 32), Paris 1952; vö. Moralia in Job. Morals on the Book of Job by Saint Gregory the Great, III. Lexington, KY 2012. 125-185. 17 Moralia in Job, XXVI. 13. 21: Moralia in Job. Morals on the Book of Job by Saint Gregory the Great, III. 138-139. 18 Evans, G.R. (ed.), The Medieval Theologians. An Introduction to Theology in the Medieval Period, Malden, MA.-Oxford-Carlton 2004. 201-220.
