Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Artus, Olivier - Török Csaba (ford.): "Irgalmasság" és "szeretet" Izrael hagyományaiban
Irgalmasság” és „szeretet” Izrael hagyományaiban 43 (sáma’ beqől) kifejezésmódjai, amelyek azt a magatartást írják le, amelyet Izraelnek JHWH-val szemben mutatnia kell.7 A fentiekből nem lehet bebizonyítani a közvetlen függést, mégis bizonyságul szolgálhatnak a kulturális befolyásra: a szuverén s a vazallus közötti viszonyokat elgondolhatóvá tevő szemantikai kategóriák teszik lehetővé - egy teljességgel eltérő ideológiai és teológiai keretben - azt, hogy leképezzék az Izrael és Istene közötti szövetségi kapcsolatot. Ebből a viszonyból nem léphet ki a nép anélkül, hogy a hűtlenségnek megfelelő mértékben ki ne tenné magát az elkerülhetetlen átkoknak. Másként fogalmazva: úgy tűnik, hogy a MTörv legrégebbi hagyományrétegei az Isten és az O népe közötti viszonyt egy olyan jogi keretben gondolják el, amely kizárja az irgalmasság vagy a szeretet eszméjét. Még a szeretet kifejezésmódját is ebben a jogi keretben kell értelmeznünk, ahogyan ez kétségkívül megtörténik Sámuel könyvének a deuteronomista narratív hagyományaiban, amelyek a zsoldos Dávid és Saul király fia, Jonatán közötti viszonyt taglalják. (E két személy viszonylatában a szeretet vagy barátság szavak jogi konnotációt öltenek magukra: Dávid a király vazallus zsoldosa.)8 Ozeás könyvének első része, melyre már utaltunk, hasonló teológiát bont ki: Izrael, JHWH menyasszonya, a bálványimádás által célt téveszt, elhagyják, magára marad és megfosztják javaitól. Leányának szimbolikus neve van: lő’ rüchamah - az, akinek nem irgalmaztak. Ez a szöveg azonban egyszersmind előkészíti a második fejezet fordulatát, ahol a JHWH és a népe közötti újbóli találkozás jelenik meg. Ez a fejezet hátrahagyja a nép és az Istene közötti viszony jogi felfogását, és eljut az irgalmasság és a kegyelem teológiájához. 3. AZ EMBERI ÉS AZ ISTENI IGAZSÁGOSSÁG Mi az oka annak, hogy ily módon, jogilag, írták le Izrael viszonyát az Istenéhez? Úgy tűnik, hogy a legősibb irodalmi hagyományokban azokat a sémákat alkalmazták az Isten és az Ő népe, Izrael közötti viszony sajátos területére, amelyek elsődlegesen az emberi igazságossággal és az emberközi kapcsolatok igazságosságával vetnek számot. Az emberi igazságosságnak az ókori 7 Ld. O. Artus, De L’influence des Traités de vassalité hittites sur la composition du livre du Deuté- ronome. Évaluation d’une théorie classique en exégése bíblique, in Identité et altérité culturelles. Le cas des Hittites dans le Proche-Orient Ancien (szerk. Klock-Fontanille et alii), Safran, Bruxelles, 2010, 25-33. 8 Ld. I. Himbaza - A. Schenker - J. B. Edart, Clarifications sur l’homosexualité dans la Bible, Paris, Cerf, 2007.
