Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 3-4. szám - A nagyváros - Martínez Fernández, Javier - Szalay Mátyás (ford.): Túl a világi észen
82 Javier Martinez Kezdjük a teológiával! A fent már idézett Hans Urs von Balthasar és Henri de Lubac - akiket egyébként a XX. század kimagaslóan nagy katolikus teológusainak tartok - munkáit egyértelműen azon nyomasztó gondok összefüggésében kell olvasnunk, amelyekről előadásom kezdetén szóltam. Von Balthasar művében például az „esztétikai teológia” átalakulása „teológiai esztétikává” nagyon hitelesen tanúsít egy bizonyos gondolatmenetet, mely szerint a teológia nem fogadja el a korlátozást, s ezért nem hagyja, hogy az ismeret más területeinek eszközévé váljon, vagy más területek határozzák meg álláspontjait. Sokkal inkább mindegyiket áthatja s aláveti ítéletének. Ugyanez a mozgás, melyet itt a szépség kapcsán figyelhetünk meg, olyan más „transzcendentálék” esetén is jellemző, s az is kell legyen mint az igazság s a jóság.30 Ugyanez történik a teológia és a tudás viszonyában, a teológia s az etika között, csakúgy mint a teológia s az úgynevezett „társadalomtudományok” között mint amilyen a gazdaságtan, a politika, vagy az emberi tevékenység bármilyen más területe.31 Ami Henri de Lubacot illeti, egy feljegyzésében, mely műveinek készülő olasz összkiadásában fog megjelenni, azt írja a munkájáról: „Alapvetően ez volt a feladatom ... segíteni abban, hogy jobban megismerjük, és ezért jobban megérthessük, és jobban szerethessük a keresztény hagyomány kincseit - és örömmel teszem még hozzá - néhány nagy közhelyét, melyet sokan félreértenek, s még azok közül is csak kevesen ismernek igazából, akiknek őszinte szándéka, hogy megmentsék s megvédjék őket.”32 Első könyvében, 30 Ld. Hans Urs von Balthasar, A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika. I. kötet: Az alak szemlélése, Sík Sándor Kiadó, Budapest 2004. A bevezetésben a 6. fejezet (75-110. o.) ezt a címet viseli: “Az esztétikai teológiától a teológiai esztétikáig”. Balthasar teológiájáról ld. A. Scola, Hans Urs von Balthasar: Uno stile theologico, Jaca Book, Milano, 1991. 31 Ezt a gondolati munkát maga von Balthasar is sok szempontból elvégezte Theodramatik-já- ban és Theologifc-ban, nagy teológiai vállalkozásának másik két darabjában, s néhány más munkában, mint amilyen A szeretet egyedül hiteles (Ford. Adamik Lajos.) In: A szeretetről. Vigilia, Budapest, 1987, 309-401). Más szempontból, vagyis a katolikustól eltérő szellemben Stanley Hauerwas is hasonló tematikát dolgozott ki etika és politika viszonyának kapcsán, noha ez utóbbi terület persze nem tartozott szorosan von Balthasar közvetlen érdeklődési körébe. Ld. különösen, Hauerwas számos műve közül a következőket: Against the Nations: War and Survival in a Liberal Society, University of Notre Dame Press, Notre Dame, Indiana, 1992; in Good Company: The Church as Polis, University of Notre Dame Press, Notre Dame, Indiana, 1995; After Christendom? How the Church Is to Behave If Freedom, Justice, and a Christian Nation Are Bad Ideas. With a New Preface by the Author, Abingdon Press, Nashville, Tennessee, 1999; A Better Hope. Resources for a Church Confronting Capitalism, Democracy, and Postmodernity, Brazos Press, Grand Rapids, Michigan, 2000. 32 Cf. Henri de Lubac, La Posteritä spirituale di Gioacchino da Fiore. I. Dagli Spirituali a Schel- ling (Opera omnia, vol. 27), Jaca Book, Milano, 1981, 10. o.
