Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 1-2. szám - Kenózis és Egyház - Löser, Werner - Török Csaba (ford.): "Engedelmes a halálig, mégpedig a kereszthalálig" (Fil 2,8) - A kenózis teológiája Hans Urs von Balthasar gondolkodásában

Engedelmes a halálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fii 2,8) 7 e) A Fiú emberré levésének és a világ bűnét a kereszten és az alvilágban való hordozásának az Isten által mindöröktől fogva tervbe vett eseménye meg­nyitotta a kiengesztelődés és a beteljesülés kapuit a húsvéti világra. Ezáltal mi, emberek, most már új reménnyel járhatjuk a saját útjainkat is. ß Rendkívül fontos von Balthasar számára, hogy a szentháromságos kenó- zis-eseményt az isteni, felfoghatatlan Szeretet történéseként értelmezze. Be­szél „a mindent eldöntő fordulatról Isten tekintetében, aki elsődlegesen nem »abszolút hatalom«, hanem »abszolút Szeretet«.. ,”.10 11 Szent Viktor-i Ri- chárdra emlékeztet ennek kapcsán, aki De Trinitate című művében sok más korábbi teológusnál találóbban fejtette ki, mit is jelent az, hogy Isten minde­nekelőtt nem hatalom, nem csak szellem, hanem abszolút szeretet. Az első évezred teológusai közül mindenekelőtt Hilarius, majd az első egyetemes zsinatokon az ortodoxiát képviselők - Atanáz, Cirill, Nagy Leó - voltak azok, akik előkészítettek egy ilyen hangsúllyal megfogalmazott szenthárom­ságtant.11 Órigenésznél és Nússzai Gergelynél, s még néhány más szerzőnél is találkozunk olyan megfontolásokkal, amelyek beépíthetők egy szenthá­romságos kenózis teológiájába. Órigenésztől így idéz von Balthasar: „Mernünk kell kimondani, hogy Krisztus jósága akkor mutatkozik na­gyobbnak és istenibbnek és valóban az Atya képmása szerintinek, ami­kor megalázza magát az engedelmességben egészen a halálig, mégpedig a kereszthalálig - sokkal inkább, mintha Istenhez való hasonlóságát egy feladhatatlan jónak tekintette volna, s ódzkodott volna attól, hogy szol­gává legyen a világ üdvéért”.12 MEGBIZONYOSODÁS A PÁRBESZÉDBEN Von Balthasar nem csak saját elmélkedésében és eszmélkedésében fedezte fel és bontotta ki teológiai meglátásait, hanem mindannyiszor a másokkal folytatott párbeszédek révén is. Ezek közül néhány egész világosan meg is mutatkozik. 10 Herrlichkeit (ld. 2. lj.), 147. 11 Uo. 144k. 12 Uo. 148.

Next

/
Oldalképek
Tartalom