Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Kenózis és Egyház - Puskás Attila: Hans Urs von Balthasar Krisztus hitéről
72 Puskás Attila Jézus hívő magatartásának páratlan minőségi különbsége isteni küldetésének abszolút páratlanságából fakad, azzal arányos. „A minőségi különbség a mi hitünkhöz képest abban van, hogy mi a küldetésünket legelőször hitre jutásunk alapján nyerjük el, míg Jézus már mindig is birtokolja küldetését és azonos azzal, és küldetésében az őt irányító Atyának maradéktalanul odaadott és benne bízó.”60 Az analógia hasonlósági mozzanatát Balthasar abban találja meg, hogy Jézus sem ismeri és nem is akarja ismerni, illetve elővételezni küldetésteljesítésének jövőbeli részleteit és eredményét, ám bizonyossága van afelől, hogy az Atya céljához vezeti e küldetést. Erre a hasonlósági mozzanatra akár a Zsidó-levél hitdefiníciónak tekintett kijelentése is alkalmazható. „Amennyiben nem ismeri és nem akarja ismerni azokat az utakat, melyeket Isten a küldetés végrehajtásáért velejár, de megvan a bizonyossága, hogy az Atya a küldetést be fogja végezni, a Zsidó-levél hitmeghatározása alkalmazható rá: ‘a remélt dolgok biztosítéka, meggyőződés (vagy: bizonyíték) a nem látható dolgokról’ (Zsid 11,l).”61 Az analógia két mozzanatát egybefogva Balthasar így összegzi megfontolásainak eredményét, melyet megtámogatva lát a Zsidó-levél megfogalmazása és a hagyomány egyes képviselőinek értelmezése által: „A Zsidó-levélnek (12,2) nincsenek fenntartásai azzal kapcsolatban, hogy ezt a totális odaadást a küldetésnek s benne a Küldőnek ősképi hitnek nevezze, ahogy azoknak a skolasztikusoknak sem, akik Jézusnak mintegy ‘fides lucida’-t tulajdonítottak (szemben a mi ‘fides aenigmatica’-nkkal), vagy Cusanussal ‘maxima fides’-t”.62 A svájci teológus nem elemzi ugyan a „maxima fides” cusanusi fogalmát, de tartalmát tekintve közel állónak tekinti az általa használt „ősképi hit” fogalmához. Jézus hitével kapcsolatban a trinitárius dimenziót elmélyítő szemponttal találkozhatunk a Theodramatik zárókötetében.63 Balthasar egyéb műveiben már utalt arra, hogyjézus szegénysége, melynek része hívő-bízó, Atyára hagyatkozó magatartása, végső soron relácionális személylétében gyökerezik. A Fiú-Jézus engedelmes, önmagát az Atya rendelkezésére bocsátó, mindent az Atyának átengedő és tőle fogadó, a küldetésének teljesítésében önmagát felemésztő és a gyümölcsöket egyedül az Atyától kérő-váró, s ebben az érte60 Uo. 156 köv. 61 Uo. 157. 62 Uo. 63 Hans Urs von Balthasar, Theodramatik IV. Das Endspiel, Johannes Verlag, Einsiedeln 1983. Erre a szempontra is ráirányítja figyelmünket Görföl Tibor Exemplumfidei? A keresztény hit krisz- tológiai és trinitárius alapja Hans Urs von Balthasarnál (Sapientiana 6 (2013/2) 21-35, különösen: 30-32) című tanulmányában. A szerző egyéb kisebb lélegzetű írásokat is idéz, melyekben a svájci teológus szóba hozza e trinitárius gyökeret. Mi itt csupán a jelzett műre utalunk.
