Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 1-2. szám - Kenózis és Egyház - Puskás Attila: Hans Urs von Balthasar Krisztus hitéről

68 Puskás Attila rileg csakis funkcióként végrehajtott küldetése keretében tud, vagyis úgy, hogy teret adó alázata egyben a kenósziszra irányuló isteni akarat kifejező­dése. Ennek értelmében az Istenember teremtményi tapasztalata szenthá- romsági tapasztalatának kifejeződése és funkciója, más szavakkal: az Isten­től való távolság megtapasztalása, amely nála maga az archetipikus fides, Isten önmagáról szerzett szentháromsági, a személyek különbsége révén megvalósuló tapasztalatának kifejeződése.”48 (5) A megtestesült Fiú, Jézus istentapasztalata önmagában véve egye­dülálló és leképezhetetlen, ám ugyanakkor mint a Közvetítő tapasztalata ép­pen azért van, hogy közvetítsék és továbbadják másoknak, hogy apostoli és egyházi tapasztalattá váljék. A részesíthetetlenben való részesedésnek, a le­képezhetetlen leképezésének, Krisztus istentapasztalata exkluzív és inkluzív mozzanatának paradoxonét Balthasar az analógia segítségével igyekszik megközelíteni: „az ősképi és leképezésre törekvő hitbeli tapasztalatban a hit analógiája valósul meg”.49 (293). Krisztus istentapasztalatának teljességében, annak szerkezetét hűen leképezve, Krisztustól eredően és általa megfőrmál- tan részesednek a krisztuskövetők a saját szintjükön, a maguk küldetése és életállapota szerint. Krisztus az Atya világhoz intézett, a világba küldött és az Atyát tükröző Igéjeként értelmezve önmagát közli saját istentapasztalatát. A DICSŐSÉG FELFÉNYLÉSE III/2: AZ ÚJSZÖVETSÉG TEOLÓGIÁJA A Teológiai esztétikának az újszövetségi teológiáról szóló kötetében Balthasar Jézus hitét a szegénység és átengedés tematikáján belül tárgyalja.50 Az imá­val, a Lélek vezetésére utaltsággal és a szolidaritással együtt a hit is Jézus sze­génységéhez tartozik. A hegyi beszédben meghirdetett életstílus követésére csak azért szólíthat fel, mert ő maga tökéletesen éli ezt az életstílust, beleért­ve az Isten előtti szegénységet is. Ezért az eszmény követésére hívás a Jézus követésére hívásban, a szegénység a mindent elhagyásban tud konkretizá­lódni. Jézus szegénysége azonban paradox egységet alkot abszolút teljhata­lomigényével és megadja ezen igényének valódi jelentését. Jézus paradoxona ott lesz látható, ahol abszolút igényét az ugyanolyan abszolút szegénység­ben s ezért kiszolgáltatottságban támasztja. A minden földi hatalomról és 48 Uo. 49 Uo. 293. 30 Herrlichkeit. Eine Theologische Ästhetik, III,2. Theologie, Teil 2. Neuer Bund, Johannes Verlag, Einsiedeln 1969, különösen: 118-149.

Next

/
Oldalképek
Tartalom