Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Kenózis és Egyház - Weidemann, Hans-Ulrich - Török Csaba (ford.): "Ő Isten formájában volt"
20 Hans-Ulrich Weidemann A második versszak (2,9-11) ezzel szemben egyeben mondatszerkezetet alkot, sorai a parallelismus-nak megfelelően rendelődnek egymás mellé, emellett a 10a-1 lb versekben khiazmussal találkozunk. Krisztus Jézus I a Ő Isten formájában (év propcpfj 9eoű) volt 6a a’ az Istennel való egyenlőséget nem tartotta rabolt zsákmánynak 6b b hanem kiüresítette magát (éamóv éKévcoaev) 7a b’ szolgai alakot (jiopcpfrv Soúkov) öltve 7b c Hasonló lett (év ópoicóixcm) az emberekhez 7c c’ külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember 7d d megalázta magát (éra7ieívcűoev éauxöv) 8a d’ engedelmeskedett mindhalálig 8b d” mégpedig a kereszthalálig 8c II a Ezért Isten felmagasztalta 9a a’ és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek 9b b hogy Jézus nevére 10a c hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban 10b c’ s minden nyelv hirdesse 11a b’ Jézus Krisztus az Úr!” 11b b” az Atyaisten dicsőségére 11c A zsoltár olvasását most nem az elején kezdjük, hanem a végén, és ily módon a bibliai elbeszélésmód egy közismert alapelvét alkalmazzuk erre a szövegre: a bibliai elbeszéléseket az elbeszélés célja felől gondolják ki.9 Mivel Krisztus-zsoltárunk maga is narratív megfogalmazást nyert, vagyis egy történetet mond el, jogosult lehet egy ilyen megközelítés. 9 Ehhez ld. pl. Seebass, H., Genesis I. Urgeschichte (1,1-11,26), Neukirchen-Vluyn 20 093, 40-43.
