Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Puskás Attila: Megfontolások az engesztelés teológiájáról
Megfontolások az engesztelés teológiájáról 57 utasító bűn kegyetlenségének a szemlélése. Ebből fakad a részvét, fájdalom, együttérzés Jézus szenvedése fölött és üdvös szomorúság, sajnálkozás a saját és mások bűnei fölött. A viszonzó szeretetnek ebből fájdalmából ered az együttszenvedés, azaz a Krisztus szenvedéseiben való részvétel vágya, valamint a szeretetből értünk szenvedő Jézus vigasztalásának a vágya. Az érzelmi engesztelés gondolatának és magatartásának jó alapul szolgálhatott az Egyház ősi liturgikus tradíciója és ehhez kapcsolódóan a panaszzsoltárok krisztológiai egzegézise. Ennek kitüntetett helye volt a nagypénteki liturgia, melyben a kereszthódolathoz a római liturgiában hozzá társult a nagy panaszénekek (improperia) éneklése. Ezekben az ószövetségi mondatokat Jézus szájába adó énekekben a szenvedő Jézus panaszát lehet hallani, aki szemrehányást intéz hűtlen népéhez (az ó- és újszövetségi választott néphez), emlékeztet a sok jótéteményre, melyért az ember hálátlansággal fizetett. Jézus panaszai felébresztik a hívőben a fájdalmat, a bűnbánatot és a compassiót. Az egyházüldözés korában a hűtlenségek láttán prédikációikban az egyházatyák a panaszzsoltárok krisztológiai egzegézisének a segítségével Jézus magára maradottságának (Zsolt 25,16; 32,12-13; 38,12; 88,9.19) és vigasztalás utáni vágyakozásának a témáját szólaltatták meg (Zsolt 69,21).12 Nos, a pápai enciklika ehhez a hagyományhoz csatlakozik, amikor kifejezetten Jézusra alkalmazza a 69. zsoltár panaszát: „A gyalázat megtörte szívemet és elernyedtem. Kerestem, aki szánakozzék rajtam, de nem akadt senki sem, nem találtam senkit sem, aki vigasztalt volna engem” (Zsolt 69,21).13 A szenvedő Jézus compassiót és vigasztalást keres, az engesztelő hívő erre válaszol, amikor részesedni akar Jézus szenvedésében és vigaszt szeretne nyújtani neki engesztelésével. A pápa három olyan helyzetet azonosít be, amikor Jézus szenvedését a hívő compassióval és engesztelésével enyhítheti és vigaszt nyújthat neki. Ezzel egyúttal válaszolni kíván arra a jogos kérdésre is, hogy hogyan is lehetne vigaszt nyújtani Krisztusnak, aki a mennyei boldogságban él és uralkodik. Az első helyzet a földi Jézus vérrel verejtekezése az Olajfák hegyén. Az Atyához leborulva imádkozó, szenvedő Jézust egy égi angyal megerősítette (Lk 22,39-46). A pápa értelmezése szerint Jézus szorongásának és szomorúságának oka a bűn, a történelemben véghezvitt minden bűn, köztük 12 Eduard Glotin: art. „Reparation”, 375-377. 13 „Improperium exspectavit Cor meum et miseriam, et sustinui qui simul contristaretur et non fűit, et qui consolaretur et non invent” Ps 69,21, idézve: in AAS 20 (1928) 174.
