Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Zaborow, Holger - Török Csaba (ford.): A szegénység fogalma, tipológiája és etikája - Filozófiai megközelítések
28 Holger Zaborow terén lelhetők fel, hanem a szellem birodalmában is. Az emberek nem csak természeti és társas vagy politikai lények. Vágyakoznak az igazságra, és szükségük is van rá. Ennek következtében az intellektuális javak alatt azokat értjük, amelyeken keresztül az igazság feltárja magát. Ezek többek között azok a javak, amelyek a tudást és annak megszerzését képezik, vagyis a blozófia, a tudományok és a mindennapos tapasztalat, de ide tartoznak még az olyan javak is, mint a képzőművészet, a zene, az irodalom és a vallás. Lehetséges, hogy egy ember anyagi szinten nem szenved semmiben sem hiányt, mélységesen boldog társadalmi életet él, van munkája és részt vesz a társadalmi életben, ennek ellenére mégis szegény intellektuális értelemben, személyes döntése nyomán vagy az elégtelen lehetőségek miatt, hogyha életéből hiányoznak az intellektuális javak. Fontos, hogy amikor „intellektuális javakról” beszélünk, nem korlátozzuk azokat a nagy elitkultúra javaira. Számos formája van annak, hogyan gazdagíthatjuk életünket az igazság szférájában elhelyezkedő intellektuális javakkal. Másrészt az is fontos, hogy ne tévesszük szem elől a társadalmi és az intellektuális javak közötti kapcsolatot. Ugyan nem azonosak, mégis nagyon szorosan kötődnek egymáshoz - akárcsak az anyagi és társadalmi javak, amelyeket szintén gyakran összekevernek. Könnyű átcsúszni a szegénység egyik formájából a másikba, hiszen a kérdéses javak összetett valóságot képeznek. A kultúrát például nem csak az intellektuális rendbe tartozó jóként értjük, hanem társadalmi és anyagi jóként is. A szegénységnek ez a három formája még nem kielégítő ahhoz, hogy kidolgozzuk a szegénység tipológiáját. Valójában a fent megnevezett formák mind birtokhiányra utalnak, vagyis olyasmire, amit az ember nem birtokol, de birtokolnia kellene vagy birtokolhatna. Ám vannak olyan esetek, amikor a szegénység nem birtokhiányban, hanem léthiányban ragadható meg. 3. 4. Az ontikus szegénység A léthiányt ontikus hiánynak is nevezhetjük, amikor a konkrét egyedekre gondolunk. Vannak emberek, akik önnön létük okán, vagyis fogyatékosságuk, betegségük, személyiségük miatt találhatóak a hiány helyzetében: lehet, hogy nem ez a kizárólagos ok, de jobbára számos következmény társulhat mindehhez.
