Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - A szegénység - Zaborow, Holger - Török Csaba (ford.): A szegénység fogalma, tipológiája és etikája - Filozófiai megközelítések
Holger Zaborow A szegénység fogalma, tipológiája és etikája- Filozófiai megközelítések 1. MEGFONTOLÁSOK A SZEGÉNYSÉG JELENSÉGE KAPCSÁN A szegénység számos vita tárgyát képezte úgy szociális és politikai (a szegénység és a gazdagság közötti viszony, azaz a társadalmi egyenlőtlenség kérdése, ennek értelmezése, okai és lehetséges meghaladásai), mint politikatudományi, közgazdaságtani, pszichológiai, szociológiai és más humán- és társadalom- tudományos téren. A szegénység - a társadalmi és politikai szükségletek vonatkozásában - nyomasztó és vitatott kérdéseket vet fel, nem csak a meghatározása, de a belőle fakadó kérdések terén is: miként lépjünk fel ellene anélkül, hogy az embereket az élelmiszercsomagok és szociális segélyek pusztán passzív befogadóivá redukálnánk, ezáltal nem ismerve el személyes mivoltukat? Melyek a szegénység tartós következményei az érintett emberek és a körülöttük élők számára; a társadalom és egészségügyi, oktatási rendszerei számára; a jólét és a sikeres élet szempontjából? Milyen migrációs mozgásokat vált ki az európai országok, vagy Európa és Afrika között a szegénységben tapasztalható különbség? A keresztény egyházak és a teológiai reflexió is gyakran vizsgálja a szegénység kérdését. A jelen viták nem csupán a bibliai, teológiai és egyházi hagyományból forrásoznak, hanem abból is, hogy katolikus részről Ferenc pápasága fókuszába állította a szegénységet, valamint a szegénység botrányával szemben tanúsított egyházi, világi és politikai magatartást. „Az értünk szegénnyé lett és a szegényekhez és kirekesztettekhez mindig közel lévő Krisztusba vetett hitünkből következik a társadalom legelhagyatottabb tagjainak a teljes értékű fejlődésére irányuló törődés”.1 A filozófia, egészen pontosan az etika terén ezzel szemben látszólag egyfajta „szegénységfelejtéssel” találkozunk, legalábbis a nyugat-európai szövegkörnyezetben. Van pár filozófiai vita, amely igencsak specializálódott, s leginkább észak-amerikai eredetű, mely a szegénység deskriptiv és norma 1 Evangelii gaudium, nr. 186.
