Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Webster, John - Török Csaba (ford.): Sub ratione Dei - A teológia és az egyetem kapcsolatáról
Sub ratione Dei 63 célja”.23 A teológia provokálja az egyetemet: vegye számba, hogy létezik olyasvalami, mint a világegyetem, s nem csak a meghatározatlan sokféleség; s ezzel együtt, következményképpen tartsa szem előtt annak lehetőségét, hogy létezik a természeti, társadalmi és kulturális valóságnak egy egységes emberi értelme. A teológia akkor kínálja fel a dolgok ilyetén szemléletét, hogyha követi az „evangélium szerinti felvilágosodást”,24 25 ugyanis arra vonatkozó útmutatásokat kér az evangéliumtól, hogy miként értelmezendők az időbeli létezők sub radoné Dei, összhangban egységes első okukkal és végső céljukkal. Magunkat az evangéliumnak szentelni azt jelenti, hogy „az egy Istennek, az Atyának” szenteljük magunkat, „akitől minden származik, s akiért mi is vagyunk, s az egy Úrnak, Jézus Krisztusnak, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk” (vö. lKor 8,6). Amire a kutatás egyes részcselekedetei irányulnak, az nem a tárgyak valamiféle véletlenszerű csoportosulása, amelyeket merő furfanggal egyetlen intézménybe gyűjtöttünk ösz- sze, hanem a teremtett valóságok sora, amelyek rendezett egységet alkotnak. Az egyetemi kutatásokat az a körülmény határozza meg, hogy „az Isten teremtése által felállított dolgok uralmi rendje nyilvánvalóvá teszi a kozmosz egységét. Ennek az az egységes terv az oka, amely összekapcsolja egymással a dolgokat. Ugyanis minden Istentől származó dolog kapcsolatban áll egymással és Istennel”.23 Az egyetem többek között az igazság integritásának a társadalmi felderítése. A modern egyetemek ritkán tanulják meg ezt a meggyőződést: a jelenségek szintjére való redukció lényege szerint a különválasztásra hajlik. Ha tehát a teológiának rá kell mutatnia az alapoknál meglévő egységre, szemben annak messzemenő tagadásával, akkor figyelemre méltó metafizikai ambíciót kell ébresztenie magában, amit mérsékel annak elismerése, hogy amikor állítja a dolgok egységes rendjét, akkor is megmarad a képmás tökéletlen birodalmában. így a rendet, amelyről tanúságot akar tenni, nem képes szükségszerűen közvetlenül felfogni és leírni. Ezzel együtt a metafizikai ambíció nélkül a teológiai hivatás egy elsődleges eleme beteljesületlen marad.26 A teológia nyilvános hivatása az egyetemen magába 23 Gilson, E., The Intelligence, 44. 24 Ernst, C., The Significant Life of a Dominican House of Studies, in Uó., Multiple Echo. Explorations in Theology, London 1979,152. 25 Aquinűi Szent Tamás, Summa Theologiae I, 47, 3 resp. 26 A teológia egyetembe való befoglalásának pluralista megalapozása azt eredményezi, hogy vissza kell vonni a teológia metafizikai kiterjedését. Ld. pl. Wolterstorff, N., The Travail of Theology in the Modem Academy, in Volf, M. et alii (szerk.), The Future of Theology. Essays in Honour of Jürgen Moltmann, Grand Rapids 1996, 35-46. Vagy: Marsden, G., The Outrageous Idea of Christian Scholarship, New York 1997. Hasonló az egyetem leírása is a következő műben: Ford, D., An
