Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Webster, John - Török Csaba (ford.): Sub ratione Dei - A teológia és az egyetem kapcsolatáról
Sub ratione Dei 61 juk alapján különböztesse meg, vagy sajátos tárgyuk és hivatásuk szerint tegye mérlegre. A teológia nagyobb meggyőződéssel fog ellenállni a naturali- zált irodalomtörténeti módszereknek, hogyha abban a helyzetben van, hogy megítélje: ezek nem mozdítják elő célját, amelyre munkája irányul. Az okosság „egy célért cselekszik”.16 Mélyebb mozgatói objektíve a jó tanács kegyelme, szubjektíve pedig az istenszeretet. Az okosság megköveteli az inquisitio rationis-t,17 az esetleges körülmények tudatos mérlegelését az értelem által, hogy helyesen tudja meghatározni a cselekvéseket. A bűnbeesés által megsérült lelki erők nem képesek ezt önerőből megvalósítani. Arra van szükségük, hogy a Szentlélek mozgassa és tanítsa őket. Ugyanis „hogy lelkűk a Lélek által legyen éltetve és tanítva arra, mit kell tenniük (...) ajándékba kapták a jó tanácsot”.18 Ezen felül az okosságot a szeretet vezérli. Ágoston szerint az okosságban azt látjuk, „a szeretet miként különbözteti meg helyesen azt, ami Istenhez segít, és azt, ami gátol felé”.19 A szeretetnek a jó célokra való irányulása nélkül az okosság pusztán a túléléshez szükséges ravaszság (teljességgel lehetséges, hogy egy teológus ezen bűnös megszokásban szenved). Ha a teológia arra a végkövetkeztetésre jut, hogy segíti céljai elérését, ha bármi módon kapcsolatba lép az egyetemmel, akkor azt is meg kell fontolnia, elővigyázatosságból milyen erényekre és gyakorlatokra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa egészségét. A teológiának gyakorlatoznia kell magát ezekben az erényekben, amelyek a nem egységes, hiányos keretfeltételek közepette különösen is jelentőségteljesek a keresztény cselekvés szempontjából. Képessé tesznek annak mérlegelésére, hogy milyen a helyes mérték a részvétel és a távolságtartás terén a civil intézményekkel való kapcsolatban. Ezen erények közé tartozik a Krisztusnak az értelem rendjében fennálló királyi uralmához való hűség, a várakozás alakját öltő remény, hogy - Krisztus uralmának megfelelően - az egyetem fel fogja mutatni az isteni jóság jeleit, valamint lehetőséget kínál majd a teológiai hivatás betöltésére. Ezen erények közé számít még a nagylelkűség, amely által nagy dolgokra irányulunk, és amely által tartózkodunk attól, hogy engedjük magunkat a körülményektől beszűkíteni. A szeretet a jóakarat és a velünk kapcsolatban állók iránti jóság alakjában; az éberség 16 Aquinűi Szent Tamás, Summa Theologiae II—II, 52,2 s.c. 17 Aquinói Szent Tamás, Summa Theologiae II—II, 51,1 resp. 18 Aquinói Szent Tamás, Summa Theologiae II—II, 52,1 ad 3. 19 Augustinus, On the morals of the Catholic Church, in UÓ., The writings against the Manicheans and the Donatists, Peabody 2004, XV.
