Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Webster, John - Török Csaba (ford.): Sub ratione Dei - A teológia és az egyetem kapcsolatáról

Sub ratione Dei 57 nak, hogy fenntartsák a kontemplativ, aktív és morális hivatásukba vetett bizalmat. A korlátozások másik sora érvényében világosan messzebbre nyúlik, és jóval igényesebb történeti és teológiai elemzést igényel, mint amilyenre itt mi kísérletet tehetünk. Ezeket a korlátozásokat így foglalhatnánk össze: a scientia naturalizációja. Legalábbis az elmúlt kétszáz évben ez mély gyöke­ret vert a kutatóegyetemek önértelmezésében. „Naturalizáció” alatt azt ért­jük, hogy (explicit vagy hallgatólagos módon) kiiktatták a „teremtményiség” kategóriáját az intellektuális kérdezés (és intézményesülés formái) tárgyai­nak, módszereinek, cselekvő alanyainak és céljának a meghatározásából. A naturalizált kutatás a természet és a kultúra tényezőivel foglalkozik, nem pedig az azok alapját képező elvekkel, egységükkel vagy képességükkel ar­ra, hogy a lét és az okság transzcendens rendjére mutassanak. Az értelem el­különített jelenségekkel foglalkozik, s kísérletet sem tesz arra, hogy vissza­vezesse azokat egy egységesítő első okra (vagyis hogy visszakövesse azokat egészen az eredetükig).11 Ez a naturalizmus, illetve a jelenségekre való redukció (angolul: pheno­menalism) szorongást kelt a teológiában önnön egyetemi státusza kapcsán. A teológia sorsa valójában közvetlen indikátora a tudományos kutatás natu- ralizációjának, ahogyan ez megfigyelhető volt a berlini új Humboldt Egyete­men lefolyt vitában arról, hogy van-e létjogosultsága ott a teológiának? Ezen naturalizmus alapvető következményeként a teológiának az egyetemi curri- culum-ba való belefoglalása együtt járt azzal a követelménnyel, hogy a teoló­giai kutatásnak alkalmazkodnia kell a scientia azon felfogásához, amelyet a filozófiai fakultás már magáévá tett. Ezáltal arra kényszerítik a sacra doctri- na-1, hogy akadémia szaktudományként szabályozza önmagát. Ezáltal a teo­lógia rá lesz beszélve, illetve fel lesz szólítva arra, ne akarjon továbbra is po­zitív tudomány lenni, amely felekezeti-egyházi keretben mozog, vegyen távolságot az aszketikus és vallási gyakorlatoktól, s váljon egy történeti kul- túrtudománnyá, amely vallásos tárgyakkal és cselekményekkel foglalkozik. Az ilyen típusú teológia műveléséhez szükséges erények valójában a termé­szetes értelem erényei, amelynek nincs szüksége semmiféle kiegészítésre. A vallás természetes jelenségeiről (történelem, szövegek, gyakorlatok) való tudás az ilyen teológiai kutatás célja. 11 11 Ehhez ld. Milbank, J., The Conflict of the Faculties. Theology and the Economy of Sciences, in Nation, M.-Wells, S. (szerk.), Faithfulness and Fortitude. In Conversation with the Theological Ethics of Stanley Hauerwas, Edinburgh 2000, 29-57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom