Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Webster, John - Török Csaba (ford.): Sub ratione Dei - A teológia és az egyetem kapcsolatáról
54 John Webster a társadalmi alakzatok felvehetik egy iskola vagy egy Studium intézményes formáját, amelyben emberek formálisan egyesülnek az értelem életére való törekvésre. Az egyetem egy példa ezen alakzatok közül. Az egyetemi élet mint Studium sematikusan három alkotórészre tagolható: tanulás, oktatás és képzés. A tanulás az egyetem kontemplativ alkotórésze. A tanulás „precíz szellemi odafordulás valami felé”;7 de ez nem jelent szükségszerűen valami új felé való precíz szellemi odafordulást. A tanulás nem egyenértékű a kutatással, aminek az új tudás megszerzéséhez van köze. A tanulás lehet az értelem annak befogadására való alkalmazása, amit már tudunk, vagyis célja a hagyomány belakása. Az ilyen tanulás messze áll attól, hogy kimerüljön a passzív konformizmusban; ez a hagyomány „felkínálása”, akár egész spontán módon, vagy a kezdetben még teljességgel elsajátítás nélkül. Az ilyen tanulás alakítja az értés és ítélés készségét, ami megint csak az új felfedezését szolgálja. Csak levezetett és másodlagos formájában irányul a tanulás a testi jólétre. Ez a kijelentés nem akarja erősíteni azt a meglátást, miszerint a tudás elsajátításának nincs szüksége önmagán kívül igazolásra, akármennyire is „haszontalannak” tűnjék. Ez nem kivételes szorgalom a tanulásra, hanem gőgös és rendetlen kíváncsiság (olyan kísértés ez, amelynek nem mindig álltak ellent az egyetemek). Sokkal inkább arról van itt szó, hogy el kell utasítanunk az elképzelést, miszerint a tanulás hasznosságának egyetlen kritériuma a látható hatás vagy az anyagi világban való felhasználhatóság. Keresztény értelemben bölcseleti- és természettudományok tanulása „természetes szemlélődés”, kísérlet arra, hogy a természeti és kulturális valóságokat az alapjukat képező princípiumokhoz való viszonyuk szerint megkülönböztetve ismerjük meg, a creata-1 mint „isteni hatást”8 megragadva. A tanulás - minden tanulás - kiemelkedő célja mindenek Teremtőjének a szemlélése, s ennek terén „nem lehetne semmiféle fölösleges és ártalmas kíváncsiság, sokkal inkább lépést kellene tenni a halhatatlan dolgok felé, amelyek mindörökre megmaradnak”.9 Az oktatás az egyetem aktív alkotórésze. A szemlélődés művészete, még ha merít is a természetes képességekből, az oktatás által tökéletesedik, amely a tanár és tanítvány, a doctor és az incipientes közötti viszonyban fejleszti ki, 7 Aquinói Szent Tamás, Summa Theologiae II—II, 166, 1 resp. 8 Aquinói Szent Tamás, Summa Theologiae II—II, 180, 4 resp.; a természetes szemlélésről a patrisztikus teológiában Id. Blowers, P. M., Drama of the Divine Economy. Creator and Creation in Early Christian Theology and Piety, Oxford 2012, 315-335. 9 Szent Ágoston, De vera religione XXIX.
