Communio, 2014 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1-2. szám - Egyetem, igazság, szabadság - Webster, John - Török Csaba (ford.): Sub ratione Dei - A teológia és az egyetem kapcsolatáról
48 John Wehster logjelenségi szinten megfigyelhető tulajdonságait, hanem azt is, hogy vállalkozunk mélységeinek áthatolására, létforrásához való viszonyának, mozgatóerejének és önmagán kívüli céljának a felkutatására. A teológia ezt kérdezi: Milyen isteni szándék és mozgás ösztökéli a szellemet és a társadalmat? Ezek a teremtményi mozgások mennyiben felelnek meg a Teremtő jó szándékának s az adott dolgoknak juttatott lényegnek? Mennyiben teljesítik be vagy hibázzák el ezt a lényegüket? Miként lehet felemelni tökéletlenségeiket, mi módon lehet biztosítani növekedésüket? Ha a teológia a szemei előtt tartja a teológiai értelem és az egyetem lényegét és célját, ezeknek Isten s az ő teremtménye történelméhez való viszonyában, akkor elemzése során alapelveket következtet ki, s arra törekszik, hogy nyilvánvalóvá tegye a lényeg-magvakat és a célokat, mivel előre hatol a teremtményi élet- és cselekvésformák principia-jáig. A teremtett dolgok ugyanis nem ragadhatok meg ín se és perse, hanem csakis Istenhez mint causa universalis totius esse-hez való viszonyukban.1 Az emberi cselekvések és intézmények alapelvi-elméleti elemzése ugyanakkor kegyvesztett lett, egyszerűen utópiának tekintik, ezen cselekvések és intézmények önforrásúsága elutasításaként visszautasítják, mivel fennáll annak veszélye, hogy gátolja ezek alkalmazkodási képességét. Ám sokkal inkább ennek az ellenkezője az igaz. Az alapelvi-elméleti elemzés megakadályozza a kritikátlan és beszűkült gondolkodást az intellektuális életről s annak társadalmi kifejeződéseiről, amely intellektuális élet adottként és örökkévalóként tételezi a kortárs uralkodó, politikailag parancsba adott megegyezéseket. Oly módon lehet kiszakítani megbabonázottságából s új életre kelteni ezt a gondolkodást, hogy a gyakorlati s tapasztalatalapú elemeit belehelyezzük principia-ik mélyebb összefüggésrendszerébe: ugyanis ha tudatosulnak bennünk a külsődleges okok és célok, akkor szabadságra teszünk szert, hogy ítéletet alkothassunk a kortárs körülményekről.1 2 1 Aquinói Szent Tamás, Summa Theologiae I, 45, 2 resp. Vö. Schmitz, K. L, Analysis by Principles and Analysis by Elements, in UŐ., The Texture of Being. Essays in First Philosophy, Washington 2007, 21-36. Az első alapelvek kutatásának jelentőségéről az egyetemről folytatott reflexió terén ld. Pelikan, J., The Idea of University. A Re-examination, New Haven 1992, 23-31. 2 Ebből adódik logikailag a történelmi elemzés - továbbiakban itt nem elemzett - feladata, amelyet ha körültekintően végzünk el, megszabadíthatjuk a gondolkodást a múltba révedéstől. Ehhez ld. a teológia egyetemi helyzetének történetéről írt két jelentős munkát, amelyek szembe- szállnak a szekuláris fatalizmussal: Higton, M., A Theology of Higher Education, Oxford 2012, 13-140; Howard, T. A., Protestant Theology and the Making of the Modern German University, Oxford 2006.
