Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Kasper, Walter - Török Csaba (ford.): Kempis Tamás Krisztus követése című művének ökumenikus jelentősége
Walter Kasper Kempis Tamás Krisztus követése című művének ökumenikus jelentése* i. Amikor az érettségi után 19 évesen, pontosan 60 évvel ezelőtt, 1952-ben bevonultam a tübingeni Wilhelmstiftbe, a teológusok tanulmányi házába, akkor minden újonc kapott egy tömör listát azokról a könyvekről, amelyeket be kellett szereznünk, s amelyeket olvasmányként ajánlottak nekünk. Akkoriban teljesen magától értetődő módon ezek közé tartozott Kempis Tamás Krisztus követése című műve is. Ez volt és marad a Biblia után a legtöbbet olvasott könyv. Be kell ismernem, hogy akkoriban nem igazán nőtt a szívemhez, és kevés tetszést leltem benne. Számomra túl sokat beszélt a keresztről és a szenvedésről, ám alig szólt a feltámadásról; túl sokat az önmegtagadásról és a világból való kimenekülésről, és alig valamit a teremtés fölötti örömről és a világba szóló küldetésről. Számunkra, akik a második világháború után az akkori katolikus ifjúsági mozgalomban felnőttünk, Romano Guardini volt a fontos: „az Egyház a lelkekben éled fel”.1 így felfedeztük az Eucharisztia közösségi karakterét, és „közösségi miséről” beszéltünk. Az Imitatio Christi lelkisége egyénközpontúnak tűnt; semmit sem találunk benne az Egyházról mint közösségről és az Eucharisztia közösségi karakteréről. Ezért nem tudtuk összekapcsolni ezt a könyvet azzal a lelkülettel, amely már akkor előkészített minket a II. Vatikáni Zsinatra, s amelyet azóta keresztül is vitt az Egyház.2 Elamarosan mégis világossá vált előttem, hogy a Biblia után legolvasottabb könyvet, amelynek hatalmas hatástörténete bontakozott ki úgy a katolikusok, mint az evangélikusok körében, nem lehet ilyen egyszerűen hgyel* Forrás: Die ökumenische Bedeutung der Nachfolge Christi des Thomas von Kempen, in IKaZ 42 (2013/5), 496-508. 1 Guardini, R., Vom Sinn der Kirche (1922), Mainz 1955,19. 2 Ilyen értelmű kritikát találunk részletesen kifejtve a Krisztus követése kiváló ismerőjénél, aki szintén a katolikus ifjúsági mozgalom soraiból került ki: Iserloh, E., Die Kirchenfrömmigkeit in der »Imitatio Christi«, in Uö., Kirche - Ereignis und Institution, Bd. 1, Münster 1985, 151-167.