Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Kasper, Walter - Török Csaba (ford.): Kempis Tamás Krisztus követése című művének ökumenikus jelentősége
Kempis Tamás Krisztus követése című művének ökumenikus jelentése 41 men kívül hagyni.3 Szalézi Szt. Ferenc mondta, hogy már több embert tett szentté, mint ahány betűje van. Látásmódom fejlődésének ezen felül volt még ökumenikus alapja is. A Tübingeni Egyetemen, ahol tanulmányaim javát végeztem, volt katolikus és evangélikus teológiai fakultás. Csakhogy az ’50-es években még nem sokat lehetett érezni az ökumené szelleméből. Ekként nekünk, katolikus teológusoknak tilos volt evangélikus előadásokat hallgatni. Ám alkalmi kíváncsiságként felébredt bennem az érdeklődés az evangélikus teológia, kiemelten Luther Márton iránt, s elkezdtem alaposabban tanulmányozni Luther műveit. Ennek során felfedeztem, hogy Luther számára a kereszt teológiája mennyire alapvető fontosságú volt.4 Már az 1517-es búcsú-téziseiben azt írja, hogy a keresztény egész életének szüntelen bűnbánatnak kell lennie, s azzal a felhívással zárja gondolatait, hogy inti a keresztényeket: kövessék Főjüket, Krisztust a kereszten, a halálon és az alvilágon át (WA 1,233-238). Az 1518-as heidelbergi dispután (vagyis csupán egy évvel tézisei közzététele után) Luther kemény támadást intéz Arisztotelész és ily módon a skolasztikus teológia ellen, s azt mondja, az igazi teológia theologia crucis, a kereszt teológiája (WA 1,362). Ez azt jelenti, hogy az ember saját erejéből semmire sem képes, semmit sem várhat, mindent Istentől és Krisztus keresztjétől kell várnia. Ezért Luthernél (mint az egész lelkiségi hagyományban) a humilitas, az alázat alapvető szerepet játszik. Állítólag ezek voltak Luther utolsó szavai: „Koldusok vagyunk, ez így igaz”. Ebben Luther megigazulás-tanának az alapszándéka jut kifejeződésre, amely a XVI. században a központi vitatéma volt Luther és Róma között, s végül az egyházszakadás legfőbb okává vált. Sajnos 1999-ig, vagyis majd’ 500 évet kellett várni arra, hogy ezt meg tudjuk haladni. Legkésőbb ekkor derengett fel előttem, hogy Kempis Tamás Krisztus követése című műve a maga kereszt- és alázat-teológiájával nem is lehet annyira elhibázott. Valóban találhatunk Kempis Tamásnál és Luthernél hasonló kijelentéseket (II,9k; 12; III,6k). Ez érthetővé teszi, hogy a Krisztus követését 3 A hatástörténethez ld. Keller, C. A., Zum Büchlein »Von der Nachfolge Christi«, in Geist und Leben 12 (1932), 36-62; Neddermeyer, U., Verfasser, Verbreitung und Wirkung der Imitatio Christi in Handschriften und Drucken vom 15. bis zum Ende des 18. Jahrhunderts, in Bodemann, U. (szerk.), Kempener Thomas-Vorträge, Kempen 2002, 55-83; Staubach, N., Von der Nachfolge Christi und ihren Folgen, oder: Warum wurde Thomas von Kempen so berühmt, in uo. 85-104; Kranz, G., Thomas von Kempen. Der stille Reformer vom Niederrhein, Kevelaer 2012, 35-46. Az újabb kritikákkal szemben védi meg a művet: Sudbrack, J., Die vier Bücher von der Nachfolge Christi, in Geist und Leben 64 (1991), 381-384; Kranz, G., i.m. 28-34. 4 Fontossá vált számomra a kővetkező mű: Loewenich, W. von, Luthers Theologia crucis, Witten 1967.
