Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Schlögel, Herbert - Török Csaba (ford.): Az Egyház szentsége és bűnössége - Morálteológiai vázlatok

4 Herbert Schlägel 1. SZENT EGYHÁZ Hogy az Egyház szent, elsődlegesen Istennek a szentségével függ össze. A Bib­lia számos helyen kijelenti szentségét. Egyedül ő a szent. Őt csakis - Mózes­hez hasonlóan — eltakart szemmel lehet látni (Kiv 3,6). Erről az Istenről tilos bármilyen képmást készíteni. Neve szent. Izajásnál Isten a háromszor szent­ként jelenik meg, ami a prófétát félelemteljes tisztelettel tölti el (íz 6,5). Azonban láthatóvá válik Isten szentségének másik oldala: szere te te és ir­galma is (vö. Oz 1 l,8k). „Szeretetében ő, a szent, közel van az emberhez, és engedi, hogy az ember részesedjen az életében (2Pét 1,4) és szentségében (Zsid 12,10)”.' Ezzel együtt jár annak adománya, hogy a keresztények „szentségre meghívottak” (Róm 1,7), akik elnyerik annak reménységét, hogy részt kapnak Isten végső dicsőségéből (Kol 1,12). „A szent Isten ontikus szentséget ajándékoz az Egyháznak mint a hívők közösségének, ugyanak­kor erkölcsi szentséget követel. Az Egyház szentségében Isten egybeköti a szentnek lenni kijelentő módját a szentül cselekedni felszólító módjával”.1 2 Az Egyház nem önnön teljesítménye okán szent, hanem Isten választotta ki, kizárólag kegyelemből, szent népül. Ennek kapcsán elhangzik a felhívás, hogy egyedül Istennek szolgáljon, ahogyan azt a Tízparancsolat első kőtáb­láján olvashatjuk. Ez a kivételes Istenhez való viszony kihatással van az em­ber sokrétű kapcsolatára önmagával és a többiekkel. A Tízparancsolat má­sodik kőtáblája ennek kapcsán megemlíti a szexualitás, az élet és a tulajdon, valamint az igazság és szavahihetőség védelmét is. Ezek a követelmények magukban hordozzák az igazságosságot. Az Újszövetség Isten szentjeként jelöli megjézust (Mk 1,24), akire ajor- dánban való megkeresztelkedésekor leszállt a Szentlélek (Mk 1,10). Mivel az Egyház Jézus szegletkövén alapul, ezért „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép” (lPét 2,9). A kereszté­nyeket azért nevezi a Szentírás szenteknek, mert Isten Lelke lakozik ben­nük. Isten szent népeként az Egyház a Szentlélek temploma is (lKor 3,16k). A páli iratok Krisztus testeként értelmezik. A keresztség révén az egyén Krisztus testének tagjává lesz. A keresztség a bűnök bocsánatát ajándékozza a hívőnek (vö. lKor 6,11). Krisztus testének együvé tartozása az asztal kö­zösségében, a Krisztussal és egymással való közösségként értett Eucharisztiá- ban válik láthatóvá (vö. lKor 12,27). A közösségben való részesedés Krisztus 1 Kasper, W., Katholische Kirche. Wesen-Wirklichkát-Sendung, Freiburg i.Br. 20112, 239. 2 Kraus, G., Die Kirche Gemeinschaft des Heils. Ekklesiologie im Geiste des Zweiten Vatikanischen Konzils, Regensburg 2012, 387.

Next

/
Oldalképek
Tartalom