Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Az Ember: homályba borult? - Édart, Jean-Baptiste - Török Csaba (ford.): Az androgün vagy a személyek közössége?
Jean-Baptiste Édart Az androgün vagy a személyek közössége? A mítosz olyan elbeszélési forma, amelynek az a célja, hogy megmagyarázza a valóságot egy szimbolikus megjelenítés segítségével. Azért magyarázza meg, mert az ember arra használja, hogy rákérdezzen önmagára és létezése alapvető tapasztalataira. A nemi különbözőség és a szerelem sem mentes ettől a szabálytól, épp ellenkezőleg. A Teremtés könyvének első fejezetei ezen eszmélkedésben egészen sajátos fontossággal bírnak.1 A szent szerző nem késlekedik, hogy felhasználja az ókori (alapvetően mezopotámiai) mitológiák elemeit, hogy újraírja azokat vallásos látásmódjának megfelelően. Ez a szöveg, amely európai civilizációnk valódi forrása, kivételes fényt vet az antropológiára. Ezért is tűnik számunkra érdekesnek, hogy összehasonlítsuk azt az androgün mítoszával, amelyet Platón A lakoma című művében találunk meg.2 Ez az elbeszélés a szeretet és a nemiség etiológiájának érdekes modelljét nyújtja, mivel összhangban van néhány kortárs elképzeléssel, ami napjainkban bontakozik ki a maga teljességében. A biblikus és a filozófiai szöveg szembesítése lehetővé teszi, hogy világosabban felfogjuk mindkét javasolt modell fontosságát. Ez a közelítés már csak azért is érdekes, mert a két elbeszélés olyan kapcsolódási pontokat mutat fel, amelyeket az egyik legutóbbi pápai enciklika is felemlített!3 Ezek a konvergenciák esetleg egy lehetséges szintézis jelei, vagy ellenkezőleg: mindez semmi más, mint csalóka látszat, amely elfedi az alapvető divergenciát? A Tér 1-3-ban kifejtett férfi-nő struktúra nyitott-e egy másik olvasatra, ahol az androgün is megtalálja a maga helyét, ezáltal új modellt nyújtva az antropológiának? 1II. János Pál, Férfi és nő. Elmélkedések a Teremtés könyve alapján. Audiencia-beszédek a Vatikánban (1979. szeptember 5.-1980. április 2.), OMC-Christianus, Bécs-Budapest 1981. 2 Platon, A lakoma (ford. Magyaryné Techert M.), in Platon összes művei, vol. I, Magyar Filozófiai Társaság, Budapest 1943, 595-664. 3 XVI. Benedek, Deus caritas est, SZÍT, Budapest 2006, nr. 11.
