Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Kasper, Walter - Török Csaba (ford.): Kempis Tamás Krisztus követése című művének ökumenikus jelentősége

42

Walter Kasper

nem csak katolikusok, de evangélikusok, különösen is a pietista keresztények annyira lelkesen fogadták és fogadják ma is. Ez a döbbenetes recepciótörténet első rangú ökumenikus jelenség. Számomra ösztönzést jelentett arra, hogy kissé alaposabban utánajárjak a dolognak, s kutatásokat végezzek Kempis Tamás Imitatio Christi-jének ökumenikus jelentősége kapcsán.

ii.

Hogyha közelebb akarunk kerülni Kempis Tamás Krisztus fcöveíésé-hez, akkor fel kell tennünk a kérdést: ki is volt ez a Thomas Hermerken, aki 1379/ 1380 körül az alsó-raj na vidéki Kempenben született?3 * 5 Nagyon keveset tudunk róla, ez az egyik oka annak, hogy soha nem került sor boldoggá- vagy szenttéavatására.6 Sokáig vitatták, hogy valóban ő volt-e a Krisztus követése szerzője. Napjainkban a kutatók hajlanak arra, hogy elfogadják szerzőségét, vagy legalábbis azt vélelmezik, hogy ő végezte el a Krisztus követése négy könyvének a végső redakcióját. Ennél azonban fontosabb a kérdés: milyen volt az a kor, amelyben Kempis Tamás élt? Ez az elmúló középkor időszaka volt, az újkor és a reformáció a küszöbön állt. Kempis Tamás 1471-ben hunyt el a Zwolle melletti Agnetenberg kolostorában, Luther Márton pedig alig 12 évvel később, 1483-ban látta meg a napvilágot Eislebenben. Már csak e két dátum közelsége is megvilágítja, hogy ez a változás igen drámai kora volt. A világ lángokban állt. A Konstanzi Zsinaton 1415-ben elítélték [a tanítását], majd [a világi hatóságok] máglyán megégették Huszt, Csehországban tombolt a huszita háború, Franciaországban a százéves háború, amelynek során 1431-ben Rouen-ban megégették az Orléans-i Szüzet. Bázelben zsinatot tartottak; az ott kirobbant vita a pápa és a zsinat viszonyáról megrázta az egész Egyházat, valamint intézményei tekintélyét.

Kétségtelen, hogy akkoriban számos visszaélésre sor került az Egyházban, s jelen volt megannyi külsődlegessé vált jámborsági gyakorlat, amely alkalmat adott a reformáció kitörésére. Azonban nem csak visszaélések voltak;

3 Vö. Iserloh, E., Thomas von Kempen und die Devotio moderna, in Uő., Kirche, 111-136; Uő.,

Thomas von Kempen und die Kirchenreform im späten Mittelalter, in uo. 137-150; Sudbrack, J., Personale Meditation, Düsseldorf 1973; Greshake, G.-Weismayer, J., Quellen christlichen Lebens, Bd.

3, Mainz 1985, 258-266; Kopf, U., art. Thomas von Kempen, in TRE 33 (2002), 480-483; Dyckhoff, P., Auf dem Weg der Nachfolge Christi. Christlich leben mit Thomas von Kempen, Freiburg i.Br. 2004. Az újabb kutatásokról áttekintést nyújt: Kranz, G., Thomas von Kempen, 58-64.

6 Ehhez, valamint Tamás kempeni tiszteletének nyomaihoz Id. Reuter, J., Thomas von Kempen in Kempen. Verehrung und Erinnerung, Kempen 1996.