Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A gyermek személyének származása

8 Angelo Scola bíboros pozitív bizonyosságot. Sajnálatos módon mégis ez napjaink „Atya nélküli” kultúrájának a kísértése. Isten minden embert önmagáért akar. íme, a személyes méltóság és el­idegeníthetetlen szabadság forrása! Az emberi nemzés ilyetén szemlélete megvilágítja a szülők és a gyerme­kek közötti egyenlő méltóságot is.19 Apának és anyának lenni nem azt jelen­ti, hogy gyermekeink „urai” vagyunk - ahogyan ezt néhány kultúrában sajnos még ma is megfigyelhetjük -, hanem azt jelenti, hogy velük vagyunk, olya­nok vagyunk, mint ők, ugyanannak az Atyának a gyermekei. Egyvalaki az élet Szerzője (vő. ApCsel 3,15), Tőle függnek úgy a szülők, mint a gyerme­kek. Wojtyla így ír a Fénykő (Pietra di luce) című verseskötetében: „Mennyi idő telt el, mire képes voltam megérteni: Te nem akarod, hogy atya legyek, hacsak nem vagyok egyszersmind gyermek is”.20 Nem lehetünk szülők, ha nem ismerjük el, hogy minket is szültek. En­nek az alapvető, oly nagyon döntő, és ma sajnos mégis kiiktatott élménynek a varázsa okozza, hogy a keresztények nemet mondanak a fogamzásgátlásra, az abortuszra, a gyermeknemzés bizonyos mesterséges gyakorlataira, az embriók klónozására. Aki felrója a keresztényeknek, és mindenekelőtt a ta­nítóhivatalnak, hogy ezen a téren túl sok nemet mond, az nem érti, hogy az Egyház minden neme valójában igen! A keresztények nem azért lépnek fel tanúságtételükkel mindezen területen, mert valamiféle elferdült vonzódás él bennük valami negatív felé, hanem azért, mert ki akarnak jelenteni valami pozitivet. Hogy még mélyebbre áshassunk a személy származásában, szükséges, hogy egy további kivételes szempontot is szemügyre vegyünk, amely az em­beri nemzéshez kapcsolódik. Arra a szoros kapcsolatra utalok, amelyet a nemzés az atyaság (anyaság) és a szabadság között feltár. íme, a negyedik lépcsőfok! 4. A személy származása: szabadságban beteljesülő történés Ezt olvassuk a Gaudium et spes kezdetű dokumentumban: „az ember az egyet­len teremtmény a földön, akit Isten önmagáért akart”.21 A szeretet megta­19 „Az új emberi lény is, miként a szülők, arra hivatott, hogy személy legyen, az »igazságban és a szeretetben« való életre hivatott”, uo. 20 Wojtyla, K, Pietra di luce, Libreria Editrice Vaticana, Cittá del Vaticano 1979,100. 21 GS 24. Ld. még A Katolikus Egyház Katekizmusa, nr 1730.

Next

/
Oldalképek
Tartalom