Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A gyermek személyének származása
A gyermek személyének származása 9 pasztalásának a csúcsa, ha átérezzük: önmagunkért akarnak minket.22 Erre vágyik minden ember. Keresztény fogalmakkal leírva ez azt jelenti, hogy az élet önmagában véve hivatás. Minden körülmény, minden viszony magában hordoz egy felhívást, amellyel az Atya arra indít (hivatás) minden embert, hogy valósítsa meg teljességgel önmagát. Ezért Isten, amikor megteremti az embert, szabaddá teszi őt. Sőt azt is mondhatjuk, hogy a teremtői aktus éppen abban áll, hogy belehelyez a létbe, és megtart abban egy a Teremtőétől eltérő szabadsággal rendelkező lényt, aki ezáltal képes arra, hogy részesedjen magának a Teremtőnek az életében. A családokhoz intézett levelének 9. pontjában a Szentatya szintetikus módon bejálja az emberi szabadság útját. A szabadság a beteljesülés (boldogság) utáni kielégíthetetlen vágyként az én mélységében gyökerezik, az ember létezésének egész ívén át fejlődik a döntési képesség által, és a Végtelenhez való kapcsolódásában teljesül be tökéletesen. Fontos, hogy ráébredjünk: a szabadság és az atyaság (anyaság) kéz a kézben járnak.23 Mindannyian a saját bőrünkön érezzük: nem lehetünk apák (és anyák), ha nem tesszük kockára szünet nélkül a saját szabadságunkat a gyermekéért. Az apa (anya) az, aki a gyermek kezdete, aki az éle tátján szüntelenül megtartja őt, hogy a sorsa (a végső beteljesülés) felé vezesse őt. Az atyaság e három eleme (eredet, út, sors) a legapróbb részleteiben megfelelést mutat a szabadság három alkotó szintjével (vágy, döntési képesség és kapcsolódás a Végtelenhez). Az atyaságból mint eredetből támad a szabadság első szintje: a boldogság utáni vágy. Az atya a mindennapos szeretet-kölcsönösségben egyfajta élet- szemléletet ad át a gyermeknek, és így a gyermek - aki képessé vált a dolgok megítélésére - elsajátítja a módot, ahogyan gyakorolhatja a döntésre való képességét (szabad akarat). Ez a szabadság második szintje. (Ehhez a döntő fontosságú és jól körülhatárolt ponthoz kapcsolódik a szülők nélkülözhetetlen nevelői feladata.) Végezetül az apa és az anya arra kapnak hivatást, hogy „megnyissák” gyermekük szabadságát, elkísérve őt a nagybetűs Atyához. Az inquietum cor (Szent Ágoston), az ember nyugtalan szíve valójában csak akkor tárul fel, ha 22 „A szeretet mindig döntés, és mindig döntésből születik” - Wojtyla, K., Fratello del nostro Dio e Raggi di patemitä, Libreria Editrice Vaticana, Cittá del Vaticano 1982,168. 23 A pápa szavaival azt mondhatjuk, hogy „a személy származása ezért mindenekelőtt Isten örökkévalóságával van egységben, s csak ezután az emberi atyasággal és anyasággal, melyek az időben létrehívják. Az ember már fogantatása pillanatában az isteni örökkévalóságra van rendelve” - II. János Pál, Gratíssímum sane, nr. 9.
