Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Török Csaba: A hit és a remény családja - Az Egyház mint Isten háza és házanépe
A hit és a remény családja 61 Ezen a ponton egy érdekes újszövetségi megfigyelést tehetünk: Krisztus szerepe a házról szóló hasonlatban változik.7 A korábbi szövegekben úgy látjuk őt, mint alapkövet (themelion, ld. lKor 3,11) - ez összhangban van egyébként a hegyi beszéd záró részének a tartalmával, üzenetével is. A későbbiekben azonban már úgy tűnik fel, mint zárókő, vagy szegletkő (akrogo- niaiosz, ld. Ef 2,20). Az új krisztusi „feladatkör” már megváltozott egyházi helyzetet mutat: míg a korábbi szövegekben Jézus alapkövisége kiemelte, hogy az ő tanítása, evangéliuma, személye, megváltói műve minden keresztény közösség forrása; addig a zárókő-Krisztus mellett már a próféták és az apostolok töltik be az alapkővi szerepet (ezt a vonalat folytatja a Jelenések könyvében a mennyei Jeruzsálem leírása is). Mi a hasonlat újrafogalmazásának az oka? Az a tény, hogy feltűntek azon lelkiségi ágazatok a kereszténységen belül, amelyek az első apostolok halála után megkérdőjelezték az apostoli tekintély szükségét, s egyfajta közeli világvége várásának fellelke- sültségében egy nem intézményes, tisztán karizmatikus egyházat hirdettek. Az apostoli alapra való hivatkozás ebben a szövegkörnyezetben válik különösen fontossá, hiszen Krisztus mennybemenetele után, a pünkösdi egyház idejében a Tizenkettőnek és utódaiknak kell betölteniük a házban (családban) azt a szerepet, amely a mennybemenetel előtt Krisztusé volt. Az Apostolok Cselekedeteinek a könyve is ezért hangsúlyozza az apostoli (és soha nem a „krisztusi”) igehirdetést mint a hitre jutás forrását. Ám az így megszülető hitnek s a hitből fakadó közösségnek a koronája, a feje maga Krisztus marad mindvégig. így tehát azt is mondhatnánk, hogy a themelionról az ak- rogoniaioszra való hangsúlyeltolódás mintha a közismert páli megközelítést (Krisztus a fő, mi a tagok) alkalmazná a ház, az építmény, a háznép hasonlatának újrafogalmazásakor. Mindazonáltal azt kell mondanunk, hogy az Újszövetségi képekben a dinamikus hangsúly nyer nagyobb terepet. A ház (akárcsak az Ószövetségben) olykor sokkal inkább a házhoz kapcsolódó cselekvést, illetve a ház közösségét, a családot jelöli. így bukkan fel az ősi „Dávid háza” kifejezés evangéliumi olvasata (vö. Lk 1,69), s így jelöli a kifejezés a hívő közösséget a páli szövegekben is (vö. lKor 3,9 - itt nem a ház, oikosz, hanem a házépülés, oikodomé szerepel, ld. lent). „.. .tudd, hogyan kell viselkedned Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és biztos alapja” (lTim 3,15). 7 Itt és az alábbiakban ld. Kránitz, M., Alapvető hittan, vol. 3: Az Egyház, Szent István Társulat, Budapest 2000 (2. § II. A. 4: Az Egyház születése. Az Egyház az Újszövetségben. Az Egyház megjelölésére használt képek és fogalmak. Az Egyház mint épület és ültetvény).
