Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?
26 Angelo Scola bíboros 11. A HÁZASSÁG TANÚSÁGTÉTELE Lehetséges áthajózni Szkülla és Kharübdisz között? Lehetséges, hogy az analógiának hála, hasznos módon visszanyerjük a házasság misztériumának a teljes joggal a hitértelemhez mint olyanhoz való tartozását anélkül, hogy eközben a gnószticizmusra emlékeztető rendszerekbe botlanánk,52 amelyek átlépik az analógiának a teológia számára átléphetetlen határát? Lehet-e jó teológiát űzni úgy, hogy nem fogadjuk el az exegézis eredményeit a jegyesi szókincs kapcsán azáltal, hogy nem vagyunk hajlandóak a puszta szóértelmezésnél tovább lépni? A „fogalomalkotás nehéz munkája” elkerülhetetlen a házasság misztériumának kidolgozása kapcsán, ám meg kell-e hajolni a konceptualista zsarolás előtt,53 amely alkalmatlannak bizonyult arra, hogy kivonja a hitértelmet azon vád hatása alól (amely vád a modernitásban immár nem naiv), miszerint alapjaiban véve erőtlen? Hogy válaszolhassunk ezekre a kérdésekre, alázattal afelé a lépés felé kell fordulnunk, amelyben a házasság misztériuma mindannyiunk tapasztalatában megvalósul. Mely nyelven szólal meg a házasság misztériuma? Először is az „átvitelre” (dif-ferre: áthelyeződni, átvitetni) van szükség, amelyet a nemi különbözőség mindenkitől megkövetel.32 33 34 Hogy megvalósítsa magát a nemi különbözőségben, az én szüntelenül arra nyer felhívást, hogy vigye át magát (differre) a nemi te felé, amely az önmagához való viszonyában másmilyen. A nemi különbözőség az ontológiai különbözőség közvetlen visszhangja, amelyben alapvető módon minden emberi lény található (Dasein). Másra vissza nem vezethető, fel nem fogható, meg nem határozható - a nemi különbözőség 32 „Ha valaminek meg kell jelennie ebből a vertikális misztériumból a történelemben, akkor arra nem kerülhet máshol sor, mint az egyesülés mindenkori legmélyebb tapasztalatában, amelyet a különbözőség mindenkori legmélyebb és legdefinitívebb tapasztalata kísér. Ezért ha Szent Pál mondja, hogy az Egyházban nincs többé sem férfi, sem nő, ez még nem jelenti azt, hogy Isten és teremtmény közötti különbözőséget is túlhaladtuk (ahogy az „Isten a minden mindenben” /lKor 15,28/ formula panteista értelmezése állítja), sem azt nem jelenti, hogy a nemek közötti földi megkülönböztetés örökkévalóvá vált volna (még kevésbé ahogyan ezt a gnosztikus tanokban találjuk)” - Balthasar, H. U. von, II tutto nel frammentő, Jaca Book, Milano 19902, 273. 33 A konceptualizmus álláspontja szerint: „az a cselekvés, amely által a tudat értelmet ad a résnek, vagyis az igazság állítása, egy tisztán konceptuális, reprezentatív jellegű tevékenység gyümölcse, s a cselekvés ennek a gyakorlatba való áthelyezése, vagyis egy előzőleg már felismert idea végrehajtása” - Scola, A., Ecclesiología in prospettíva ecumenica: qualche linea die metodo, in Studi Ecumenici 20 (2002), nr. 4. A modem teológia nagy része doktrinális redukcióval élt a kinyilatkoztatás kapcsán, amely a hit intellektualista és a teológia konceptualista felfogásához kötődött, ennek kapcsán Id. Colombo, G., La ragione teologíca, Glossa, Milano 1995, 3skk. 34 Scola, A., II mistero nuziale, vol. 2,85-88.
