Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?

18 Angelo Scola bíboros a nemi különbözőségben adott.17 Ezen a döntő fontosságú elemen nyugszik a Donum vitae instrukció egész érvrendszere.18 3. HÁZASSÁGI NYELVEZET ÉS DRÁMAI ANTROPOLÓGIA A kettős elmélyítés, amelyről szólok - az imago communiójának minősége és a nemiséggel felruházott test mint az egész személy szentsége -, a legna­gyobb gyümölcsöket a teológiai antropológia terén hozta. Kései születése el­lenére - sok papnevelő intézetben még napjainkban is nehézséget okoz, hogy önálló traktátusként valósuljon meg az oktatása19 - a teológiai antro­pológia igen jelentős eredményeket mutathat fel, amelyeknek köszönhe­tően további két veszélytől menekül meg: egyrészt az antropológiai fordulat rosszindulatú értelmezésétől,20 másrészt pedig egy hegeli típusú rendszerbe való belebukástól.21 A drámai jelző itt a Balthasar által kialakított antropoló­giát jelöli, s olyan jelzésként kell felfognunk, amely a hitértelem emberben való megérlelődésének a folyamatát takarja. Ez számos tényező gyümölcse, amelyeket nem sorolhatunk fel ezen a helyen.22 Emellett az is bizonyos, hogy a drámára való hivatkozás az ember excentrikus természetének a szí­vét ragadja meg: az ember rejtély („van, de nem önmagából meríti léte alap­ját”), amely Krisztusban találja meg magyarázatát, de nem drámájának meg­előlegezett eldöntését (másként fogalmazva a krisztológia nem olvasztja magába az antropológiát)23 Mindenki megtapasztalja tehát az ember rejtélyes-drámai karakterét, a férfi-és-nő-től kezdve: minden gyermek, aki az apja és az anyja közötti talál­17 Az első katekézis-ciklus XIX. katekézise különösen is jelentőségteljes ebből a szempontból. 18 „A házastársak személyes szeretetűket a »test szava« által fejezik ki egymásnak, mely vilá­gosan összekapcsolja a kölcsönös odaadás kifejezését a szülőségre való hivatással. A házastársi aktus, mely által a házastársak önátadásukat egymás tudatára adják, egyúttal az élet ajándékára való nyitottságot is kifejezi: ez egyúttal egymástól elválaszthatatlan testi és lelki aktus is. A házas­társak testükkel és testűk által valósítják meg a házasságot és válhatnak apává és anyává” - Hittani Kongregáció, Donum vitae, II, B 4b. Ld. Scola, A., 1998b, 171-176. 19 Ld. Scola, A.-Marengo, G.-Prades, J., La persona umana. Antropologia teologica, Jaca Book, Milano 2000, 26-37. 20 Uo. 34-36, 48-49. 21 Ld. Colombo, G., Sull’antropologia teologica, in Teológia 20 (1995), 223-260. 22 A zsinat utáni teológiai antropológia terén csak néhány főbb szerzőre hivatkozunk: Flick, M.-Alszeghy, Z., Fondamenü di una antropologia teologica, Libreria Ed. Fiorentina, Firenze 1970; Rahner, K., Lagrazia come libéria, Paoline, Roma 1970; Alfaro, J., Cristologia e antropologia, Cit- tadella, Assisi 1973; Pesch, O. H., Liberi per grazia, Queriniana, Brescia 1988. 23 Ld. Scola, A., Hans Urs von Balthasar, un grand théologien de notre siede, Marne, Paris 1999, 150-170; Uő., Questino di antropologia teologica, PUL-Mursia, Roma 19972, 29-41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom