Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint
A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint 39 engesztelődés az Egyházzal is, és hogy az Egyház az Istennel való kiengesz- telődés hatékony jelét képviseli” (C 62). A skolasztikus teológia a következőképpen fejezte ki ezt a tartalmat: a pax cum Ecclesia (béke az Egyházzal) rés et sacramentum (a bűnbánat szentségének eszközszerű hatása), míg az Istennel való kiengesztelődés rés sacramenti (a bűnbánat szentségének végső hatása).18 c) A par excellence szentség az Eucharisztia (C 63), amely üdvösségünk egész titkát hordozza, s az egység szentsége (vő. C 67). De Lubac előkészíti az Eucharisztia és a Szentírás összekötését, amikor ezt írja: „Mind az Eucharisztia, mind a Szentírás kapcsán van egy lelki belátás: a kenyértörés gesztusában jut kifejeződésre, amelyben az emmauszi tanítványok felismerték az Urat...” (C 67). De Lubac kijelentései a Catholicisme-ban elővételeznek némely gondolatot, amely később a kifejezetten az Egyház és az Eucharisztia közötti viszonynak szentelt műveiben felbukkan. így például kimutatja a Corpus mysticum. L’Eucharistie et l’Église au Moyen Ágé (1944, új kiadás: Cerf, Paris 2009 [Oeuvres completes XV]) című művében: „Az Eucharisztia hozza létre az Egyházat” (104). Ezt a kijelentést megismétli a Meditation sur l’Église (1953, új kiadás: Cerf, Paris 2003 [Oeuvres completes VIII]) című írásában, és kiegészíti azt az ellentétes kijelentéssel: „Az Egyház hozza létre az Eucha- risztiát”, úgyhogy a formula most már így hangzik de Lubac számára: Az Egyház hozza létre az Eucharisztiát - Az Eucharisztia hozza létre az Egyházat (123-137).19 Már a Catholicisme-ban rámutat de Lubac arra a jelentés-eltolódásra, amely a középkorban a corpus mysticum és a corpus verum között lejátszódott. A Paschasius Radbertus és Ratramnus-féle IX. századi viták nyomán összetűzés támadt a mysterium (titok) és a veritas (igazság) kapcsán. Míg korábban az Eucharisztiát tekintették Krisztus titokzatos testének, s az Egyházban látták az ő igaz testét (ő a fő, mi a tagok); addig ettől kezdve megfordult a megjelölés, hogy kifejezésre jusson az Eucharisztia teljes azonossága Jézus testével, amely Máriától született, a kereszten szenvedett, feltámadt, s fel18 Ehhez ld. Xiberta, B. M., Clavis Ecclesiae, Roma 1922; Poschnann, B., Paenitentia secunda. Die kirchliche Buße im ältesten Christentum bis Cyprian und Origenes. Eine dogmengeschichtliche Untersuchung (Theophaneia 1), Peter Hanstein Verlagsbuchhandlung, Bonn 1940 (reprint kiadás: 1964); Rahner, K., Schriften zur Theologie, Bd. XI: Frühe Bußgeschichte in Einzeluntersuchungen, Benziger, Zürich—Einsiedeln-Köln 1973. 19 Ehhez Id. McPartlan, P., The Eucharist makes the Church. Henri de Lubac and John Zizioulas in Dialogue, T&T Clark, Edinburgh 1993.
