Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Guerriero, Elio - Török Csaba (ford.): Az Egyház katolicitása Hans Urs von Balthasar gondolkodásában
Az Egyház katolicitása Hans Urs von Balthasar gondolkodásában 23 az Istentől elgondolt üdvtervbe. Krisztus egyébiránt ugyanúgy kudarcot vallott Izrael fiai előtti igehirdetésében, mint ahogyan az apostolok is, akiknek elsőként szintén a választott népből származó társaik felé kellett fordulniuk. Olyan megoszlásról van tehát szó, amely már az Egyház történetének kezdetétől jelen van, olyan megoszlásról, amelyet csakis eszkatologikus távlatban lehet majd túlhaladni. Von Balthasar úgy véli, hogy ezen kijelentésekből levezethető két következtetés. Az Egyházban él egyfajta elővételezett katolicitás, amelyet Jézus ajándékozott neki, s amelyet Pál lelkesen így írt le: „Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van” (Ef 4,4-6). Ugyanakkor jelen van egyfajta időben és térben megvalósítandó, jövőbeli katolicitás is. Erre hatással van a bún története is, amely Krisztus eljövetele, az elnyert bocsánat és a Szentlélek által lehetővé tett Atyához való eljutás ellenére is folytatódik. Még egyszer ki kell tehát mondanunk, hogy a katolicitás teljessége eszkatologikus ajándék. Abban a pillanatban érjük el, amikor „a teljességre szóló, a Főtől és a Jegyestől érkező felhívást követi a teljességben adott válasz a Test és a Menyasszony részéről”.10 A KERESZT ÁLTAL ADOTT KATOLICITÁS A katolicitás megalapozásának a helye a kereszt, amelyen Krisztus elvette a világ bűnét. Azonban a tanítványok azt gondolhatták, hogy Krisztus keresztje csak az övék. Az önzésnek ez a formája fenntarthatatlan volt már az Ószövetségben, s még inkább az az Újban, ahol Jézus igehirdetése (még ha elsődlegesen Izrael háza felé irányult is) azon sokakat célozta meg, akik alatt - a biblikusok véleménye szerint - minden népet és embert kell értenünk. A negyedik evangélium szerint a kereszt alatt hiteles tanúként áll Szúz Mária és János apostol. Mária az Úr szolgálóleánya, Sión leánya, aki befogadta az Ábrahámnak tett ígéretet, és kiterjeszti azt az emberiségre, Magnificatjában elővételezve azokat a boldogságokat, amelyeket Fia majd a hegyen hirdet meg. János az a tanítvány, akire Jézus rábízza az anyját, akinek az a hivatása, hogy a híveknek és mindazoknak anyja legyen, akik hittel adóznak az ábra- hámi ígéretnek. Aki Jézusnak, a hatalmas Fiának az oldalán áll, annak Mária, az egész Egyház, s Péter oldalán is kell állnia, aki arra nyert meghívást, hogy felépítse a hierarchikus szervezetet. Ennek az a feladata, hogy kormá10 Uo. 341.
