Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Guerriero, Elio - Török Csaba (ford.): Az Egyház katolicitása Hans Urs von Balthasar gondolkodásában
22 Elio Guerriero kozza a Szüzet, aki leszáll Jézusra s Messiássá keni fel őt, aki meghirdeti neki a szenvedést, amelynek be kell következnie. A Szentlélek az, aki a végsőkig megőrzi az egységet az Atya és a Fiú között. A Fiú pedig az Atya kezébe helyezi a Lelkét. A Lélek kísérve a Fiút a földön mintegy földi tapasztalatot nyert, ami által valamiféle felcserélődés játszódik le a Szentháromság illetékességeinek a terén. Egykor a Lélek hozta el a Fiút a világba, most a Fiú küldi el a Lelket a világba. A hívőkre való kiáradásában a Lélek tanúskodik az Atya és a Fiú között lévő szeretet-egységről, ugyanakkor a személyeik közötti különbözőségről is, ami által összeférnek bennük olyan tulajdonságok, amelyek számunkra ellentétet képeznek. Innen ered az Egyház katolicitása, ami képes egységben megőrizni a Szentírást és a hagyományt, a lelket és az intézményt, a szabadságot és az engedelmességet. „Az Egyház csak azért lehet katolikus, mert elsőként Isten katolikus, és mert Jézus Krisztusban s végül a Szentlélekben Istennek ez a katolicitása feltárult a világ előtt, kinyilatkoztatva s egyidejűleg odaajándékozva önmagát”.8 AZ EGYHÁZ KATOLICITÁSA Von Balthasar a teológiai írásainak utolsó kötetében megjelent, A kereszténység abszolút volta és az Egyház katolicitása című tanulmányában9 szembenéz a zsidók és keresztények közötti kapcsolat igen kényes problémájával. A teológus kiindulópontja a jánosi kijelentés, amely szerint az üdvösség a zsidóktól származik. Ez a kategorikus kijelentés további pontosítást nyer a páli kiegészítés által, miszerint Izraelnek csakis a kegyelemben való kiválasztásnak megfelelő maradéka menekült meg (Római levél). Pál számára épp ez a Jézus által meghívott s benne hitre indult maradék Isten Izraelje (Gál 6,16). Az Egyház tehát Izrael szent gyökerére plántálva betölti az ősi egyetemes, katolikus, Ábrahámnak tett ígéretet, miszerint a föld minden népe részt fog kapni az ő áldásából. Ez az egyetemesség az Ábrahám magjából született Krisztusban vált nyilvánvalóvá, és megkülönböztető jelévé lett mindazoknak - zsidóknak és pogányoknak, rabszolgáknak és szabadoknak, férfiaknak és nőknek akik hisznek Krisztusban. Pál kijelentése mindazonáltal nem akarja kizárni az üdvösség testi leszármazása szerinti Izraelt. Épp ellenkezőleg: Izrael ideiglenes eltávolodása a pogányok üdvösségét szolgálja, s így illeszkedik 8 Balthasar, H. U. von, Katholisch. Aspekte des Myteriums, Johannes, Einsiedeln 1993’ (idézve az olasz fordítás alapján: Cattolico, Jaca Book, Milano 1978, 34). 9 Balthasar, H. U. von, Homo creatus est (Skizzen zur Theologie 5), Johannes, Einsiedeln 1986.
