Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Guerriero, Elio - Török Csaba (ford.): Az Egyház katolicitása Hans Urs von Balthasar gondolkodásában

Az Egyház katolicitása Hans Urs von Balthasar gondolkodásában 19 hasonlóképpen a kereszt alá kell tekintenünk, ahol megszületik az Egyház, s megszületik annak katolicitása. Egyszersmind követnünk kell Isten peda­gógiáját, az Izraellel kötött szövetségben végzett előkészítő lépéseket. Az Egyház valóban Krisztus megnyitott oldalából születik, ahonnan vér és víz ömlött, ugyanakkor pedig hordozza Isten ősi, népével kötött szövetségének a teljességét is. ISTEN KATOLIKUS Követve a balthasan gondolatvezetést, vizsgáljuk most meg Isten katolicitá- sának megnyilatkozását a kozmosz és a szövetség képében, ami a svájci teo­lógus szerint kidomborodik az Ószövetség írásaiból. Von Balthasar egészen pontosan a Dicsőség 6. és 7., és a Teologika 2. és 3. kötetében beszél erről, ahol a katolicitás egyike azon arcoknak, amelyek Isten dicsőségének a ki­nyilatkoztatását hordozzák. Az embernek a kozmosszal és az őt körülvevő állatokkal szembeni kivételes helyzete abban áll, hogy kiléphet önmagából, s felfoghatja azt a kapcsot, amely a mindenséghez köti őt, a köteléket, amely a kozmikus tereket s a történelem eseményeit egységbe fogja. Felszínes meg­közelítés esetében is feltűnik az a dialektika, amely a kozmoszban és a szö­vetségben megnyilvánuló katolicitás között fennáll. Isten katolicitása min- denekfölött „a teljes valóság mélységében és óceánjában”3 nyilvánul meg. Az ember olyannak találja magát, mint vízcsepp egy edényben, vagy mint egy homokszem a tengerparton. Ugyanakkor felfogja, hogy az edény csepp- jei és a homokszemek egyetlen egész részét képezik, egy olyan kozmoszét, amelyet az Úr ural, akinek szava tele erővel, aki borjúként ugráltatja a Liba­nont, aki hangjával vajúdásba hozza a szarvasünőket s megritkítja az erdő­séget (Zsolt 29). A zsoltáros még csak primitív képekben sejti meg Istennek azt a kozmosz fölötti uralmát, ami már szintetikus magától értetődőséggel kerül kinyilvánításra a teremtés-elbeszélésekben: a Teremtő uralma kiterjed a sötétségtől a fényig, a halak által lakott tenger mélységeitől a föld leg­távolabbi eldugott zugaiig. Azt is mondhatnánk tehát, hogy Isten természe­te szerint katolikus. Ám nem csak erről van szó. Isten, a kozmosz Ura úgy is megmutatkozik, mint a történelem gazdája: „Emlékezem az Úr tetteiről, gondolkozom a hajdani csodákról” (Zsolt 77,12). Végül a képek két cso­portja egybekapcsolódik. Istennek a természet fölötti uralma valójában úgy 3 Balthasar, H. U. von, Herrlichkeit, Bd 1II/2: Theologie 1, Teil: Alter Bund, Johannes, Einsie­deln 19892 (idézve az olasz fordítás alapján: L’Antico Patto, Jaca Book, Milano 1991, 33).

Next

/
Oldalképek
Tartalom