Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Guerriero, Elio - Török Csaba (ford.): Az Egyház katolicitása Hans Urs von Balthasar gondolkodásában
Az Egyház katolicitása Hans Urs von Balthasar gondolkodásában 19 hasonlóképpen a kereszt alá kell tekintenünk, ahol megszületik az Egyház, s megszületik annak katolicitása. Egyszersmind követnünk kell Isten pedagógiáját, az Izraellel kötött szövetségben végzett előkészítő lépéseket. Az Egyház valóban Krisztus megnyitott oldalából születik, ahonnan vér és víz ömlött, ugyanakkor pedig hordozza Isten ősi, népével kötött szövetségének a teljességét is. ISTEN KATOLIKUS Követve a balthasan gondolatvezetést, vizsgáljuk most meg Isten katolicitá- sának megnyilatkozását a kozmosz és a szövetség képében, ami a svájci teológus szerint kidomborodik az Ószövetség írásaiból. Von Balthasar egészen pontosan a Dicsőség 6. és 7., és a Teologika 2. és 3. kötetében beszél erről, ahol a katolicitás egyike azon arcoknak, amelyek Isten dicsőségének a kinyilatkoztatását hordozzák. Az embernek a kozmosszal és az őt körülvevő állatokkal szembeni kivételes helyzete abban áll, hogy kiléphet önmagából, s felfoghatja azt a kapcsot, amely a mindenséghez köti őt, a köteléket, amely a kozmikus tereket s a történelem eseményeit egységbe fogja. Felszínes megközelítés esetében is feltűnik az a dialektika, amely a kozmoszban és a szövetségben megnyilvánuló katolicitás között fennáll. Isten katolicitása min- denekfölött „a teljes valóság mélységében és óceánjában”3 nyilvánul meg. Az ember olyannak találja magát, mint vízcsepp egy edényben, vagy mint egy homokszem a tengerparton. Ugyanakkor felfogja, hogy az edény csepp- jei és a homokszemek egyetlen egész részét képezik, egy olyan kozmoszét, amelyet az Úr ural, akinek szava tele erővel, aki borjúként ugráltatja a Libanont, aki hangjával vajúdásba hozza a szarvasünőket s megritkítja az erdőséget (Zsolt 29). A zsoltáros még csak primitív képekben sejti meg Istennek azt a kozmosz fölötti uralmát, ami már szintetikus magától értetődőséggel kerül kinyilvánításra a teremtés-elbeszélésekben: a Teremtő uralma kiterjed a sötétségtől a fényig, a halak által lakott tenger mélységeitől a föld legtávolabbi eldugott zugaiig. Azt is mondhatnánk tehát, hogy Isten természete szerint katolikus. Ám nem csak erről van szó. Isten, a kozmosz Ura úgy is megmutatkozik, mint a történelem gazdája: „Emlékezem az Úr tetteiről, gondolkozom a hajdani csodákról” (Zsolt 77,12). Végül a képek két csoportja egybekapcsolódik. Istennek a természet fölötti uralma valójában úgy 3 Balthasar, H. U. von, Herrlichkeit, Bd 1II/2: Theologie 1, Teil: Alter Bund, Johannes, Einsiedeln 19892 (idézve az olasz fordítás alapján: L’Antico Patto, Jaca Book, Milano 1991, 33).
