Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai
Az Egyház mint communio 85 sége, akiben Isten megosztja önmagát velünk (az Egyház mint részt kapás). ,Az Egyház [egyrészt] a Szentháromságnak az emberiségre kiterjesztett életeként értelmezi magát, amelynek végkifejlete a megtestesülés misztériuma, [másrészt] a Szentiélekben beteljesülő közösségként értelmezi magát”'02. A zsinati tanítás két kimagasló fontosságú szövegrészlete a következő: „Az egyetlen közvetítő, Krisztus szent Egyházát, a hit, a remény és a szeretet közösségét, ezen a földön látható szervezetként alapította és tartjafenn szüntelen, s általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet. De a hierarchikus szervezettel ellátott társaságot és Krisztus misztikus testét, a látható gyülekezetei és a kegyelmi közösséget, a földi egyházat és a mennyei javakban bővelkedő egyházat nem szabad két valóságnak tekintenünk, hanem emberi és isteni elemekből álló, egy összetett valóságot alkotnak.”103 Jóllehet bármely időben élő és bármely nemzetből származó ember kedves Isten előtt, ha féli őt és teszi az igazságot (vö. ApCsel 10,35), mégis ügy tetszett Istennek, hogy az embereket ne egyenként, minden társas kapcsolat kizárásával szentelje meg és üdvözítse, hanem néppé tegye őket, mely Őt igazságban megismeri és szentül szolgál Neki. (...) [Az Egyházat] Krisztus szerezte meg tulajdon vérén (vö. ApCsel 20,28), betöltötte a saját Leikével és ellátta a látható és társas egység szükséges kellékeivel. Isten összehívta azokat, akik hittel tekintenek Jézusra, az üdvösség szerzőjére, az egység és béke princípiumára, és Egyházat alkotott belőlük, hogy ez az Egyház legyen minden egyes ember számára ennek az üdvöt hozó egységnek a látható szakramentuma,”104 A fenti szakaszokban azt látjuk, hogy elkülönülő szempontok találkoznak, mutatják fel, hogy az Egyház complexa realitás, összetett valóság. A második Vatikánum nagy egyháztani képei - Isten népe, Krisztus teste, a Szentlélek temploma - egyfajta összegzést nyernek (a fogalom analóg alkalmazása révén) abban, hogy az Egyház Krisztus kegyelmének a közössége.103 Ugyanakkor látnunk kell, hogy a Lumen gentium dokumentumnak nem szándéka a communio és a societas perfecta elképzelések gyökeres szembeállítása. Ez magának a szövegnek szó szerinti elemzéséből is kiviláglik, hiszen a societas eleme többszörösen felbukkan, mindannyiszor kiemelve, hogy az Egyház isteni alkotmányából kifolyólag intézményes valóság: „isteni alapon elért konkrét társadalomi közösség”106. A communio és a societas fogalmak eről102 103 104 103 1146. 106 Le Guillou, M.-J., art. Kirche. III. Theologische Vermittlung, in Sacramentum Mundi 2, 1141. LG 8. LG 9. Ld. Le Guillou, M.-J., art. Kirche. III. Theologische Vermittlung, in Sacramentum Mundi 2, Le Guillou, M.-J., art. Kirche. III. Theologische Vermittlung, in Sacramentum Mundi 2,1146.
