Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai
86 Török Csaba tetett szembeállítása mesterkélt és ideologikus színezetű - mint arra a közös gyökér, a görög koinónia gondolat elemzése kapcsán már fentebb utaltunk. Mégis vannak olyanok, akik a Lumen gentium konstitúció első két fejezetét úgy értékelik, mint két egyháztan párhuzamos egymásmellettiségét: az ellenreformációs, intézményes jogi szemléletű egyháztan megmarad, ám emellé odakapcsolják a modem communio-egyháztant. Ez a vélekedés túlzóan sematikus, és nem mutatja fel azt a teológiai érzékenységet, amellyel maguk a szövegek íródtak. Nincs szó természetesen minden szempontból egységes szövegezésről, mégis látnunk kell, hogy a két látásmód, oldal miként szövődik egybe. Az alaposabb vizsgálat felmutatja, hogy a zsinati dokumentumban nem is a fenti kettősséggel kell számolnunk (tradicionális-jogi és modemszemélyes), hanem egy másfajtával. Az első fejezet kulcsgondolata az Egyház mint szentség, misztérium. Ez tulajdonképpen egyfajta ad intram egyháztani vizsgálódást jelent, a Szentháromság misztériumából kiindulva ragadja meg az Egyház szisztematikusteológiai lényegét. A második fejezet azonban már ad extrám fordul. ,A második fejezettel az Egyházról mint misztériumról szóló fejtegetések elnyerik szükségszerű kiegészítésüket. Az Egyházat nem lehet az emberek egymás közötti és Istennel való legbensőbb egysége jeleként és szentségeként felfogni, ha nem fogjuk fel azt egyszersmind történelmileg cselekvő és felelősséggel bíró testületként is. Az Egyházat nem lehet elgondolni a történelmi megvalósulásaitól, alapvető tevékenységeitől és magatartásformáitól elvonatkoztatva.”107 Ebben a távlatban kell kezelnünk egy másik problematikus egyháztani gócpontot is. A Zsinat sajátos megfogalmazása, a hierarchica communio gondolata ugyanis szintén felkorbácsolta az indulatokat. Progresszív teológusok ebben a communio-gondolat kompromisszum okán végbevitt elerőtlenítését látták, mások ellenben tisztán egyházjogi szinten próbálták értelmezni ezt a kifejezést, ezzel mintegy teológiailag kiüresítve a communio-fogalmat.108 Kiúttalan dilemma születne itt meg (intézmény és közösség, hierarchia és communio között), ha elfelednénk a Zsinat kifejezett szándékát és teológiai össz- látását. Ugyanis a Nóta explicativa praevia a második pontjában kiemeli, hogy egyfelől a communio hierarchica-szemlélet „formám iuridicam exigit", jogi (külső) formát igényel, „ezzel azonban nem kerül kimondásra, hogy a hierarchica communio egy tisztán jogi valóság, és teljességében jogi megalapozottságú. 107 HüNERMANN, P., Theologischer Kommentar zur dogmatischen Konstitution über die Kirche Lumen gentium, in Herders Theologischer Kommentar zum Zweiten Vatikanischen Konzil (szerk. Hilner- mann, P. - Hilberath, B. J.), vol. II. (SC, IM, LG), Herder, Freiburg i.Br. 2004, 2009; 402. A jogi szemléletre Id. Ghirlanda, G., Hierarchica communio. Significato della formula nella Lumen gentium, PUG, Roma 1980.
