Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai
Az Egyház mint communio 79 nagy tudománykor marad, amely még él ezzel a kifejezéssel: a szociológia (az ókori államelméletek által kijelölt pályán mozogva) és a teológia. 5. XX. SZÁZADI OLVASATOK A PROTESTÁNS TEOLÓGIÁBAN A reformáció korabeli katolikus-protestáns vita az Egyházról mint látható és láthatatlan valóságról, illetve ehhez kapcsolódóan a communio sanctorum gondolatáról meghatározta az azt követő évszázadok teológiai gondolkodását. A XX. században azonban mind a két oldalon olyan új szempontok merültek fel, amelyek hozzájárultak egyfelől a régi elvek újrafogalmazásához, másfelől pedig az álláspontok átgondolásához. Az evangélikus teológiában mindenképpen külön említést érdemel D. Bon- hoeffer munkássága. 1927-ben védte meg Sanctorum communio című doktori disszertációját79, amely értékes munka, s a közösség fogalmát feszegeti. Az alcím elárulja a nagy vállalkozás központi hangsúlyát: Eine dogmatische Untersuchung zur Soziologie der Kirche. A dogmatikus elem egybekapcsolása az Egyház mint közösség szociológiai szemléletével az etika, az erkölcsiség kategóriáján keresztül sikerült Bonhoeffernek. A doktori téma vezetője, R. Seeberg is kiemelte, hogy ez a szerző sajátos szemléletének lényege: a krisztusi-etikai elem. Bonhoeffer szerint Krisztus közösségileg létezik, van jelen a világban, az Egyház ebben az értelemben sanctorum communio - ez a megfontolás hivatott a személyes és a közösségi dimenziót egybefogni. Ezáltal azt mondhatjuk, hogy a már Luthernél megfigyelt hangsúlyeltolódás a sanctaról a sanctira beteljesül Bonhoeffer munkásságában. Ennek gyakorlati-teológiai vetületeit megtalálhatjuk magyarul is megjelent művében, a Követésben.80 Teológiai szempontból azt is mondhatjuk, hogy a boenhoefferi alapelv hermeneutikai szinten jut érvényre akkor, amikor R. Bultmann kijelenti, hogy „Krisztus a kérügmába támadt fel"81 - azaz Jézus egyfajta szubjektív hit- modellben, és egy ennek megfelelő „szentek közösségeként” megfogalmazott egyházkép szerint él tovább. 79 Bonhoeffer, D., Sanctorum communio. Eine dogmatische Untersuchung zur Soziologie der Kirche (DBW 1) (szerk. Soosten, J. von), Gütersloher, Gütersloh 1986. 80 Bonhoeffer, D., Követés, Luther, Budapest 20072. 81 Bultmann, R., Das Verhältnis der urchristlichen Christusbotschaft zum historischen Jesus, Winter, Heidelberg 19612, 27.
