Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai
68 Török Csaba Ennek alapján világos az is, hogy a hitvallásban található communio sanctorum elsődlegesen a szent dolgok (sanda) közösségét jelenti, s csak ennek folyományaként, második helyen a szent személyek (sancti) közösségét. Külön már nem is kell hangsúlyoznunk, hogy ennek alapja továbbra is a communio mint részt kapás dinamikájában áll fenn. „Az első ezredév kereszténységében az egyházi kommunikáció-társadalom- közösség gondolatához számos konnotáció kapcsolódik; magában foglalja (...) azt az elköteleződést és ragaszkodást, ami valódi megtérést jelent; mindenekelőtt liturgiaként, szent szolgálatként fejezi ki magát, Isten Szavának kommunikációja és az eucharisztikus kommunikáció-részesedés, valamint a többi szentség kommunikációja-részesedése által. Ez a szolgálat, amelyre alkalmas időkben és helyeken kerül sor, szeretetszolgálatként és támogatásként is kifejeződik, intézményes szervezetként nyilvánul meg”32. Az egyházatyák körében a communio témaköre az Egyházzal kapcsolatban még egy sajátos kontextusban bukkant fel. Tovább vezetve az ókori (Platón, Arisztotelész, Cicero) államelméleteket, megjelent az Egyház közösségi rendjén belül megteremtendő, megszületendő konszenzus szükségességének gondolata. Az erről való elmélkedést minden bizonnyal ösztönözte egyfelől az eretnekségek okozta széthúzás, másfelől pedig az a veszély, hogy az üldözésektől megsebzett Egyház részekre zuhan szét. A communio- teremtő konszenzus gondolatának legékesebb példája Lerinoi Szent Vince, aki megfogalmazza az igaz hit jól ismer kritériumrendszerét híres Commoni- toriumában: „id teneamus, quod ubique, quod semper, quod ab omnibus creditum est, hoc est etenim vere proprieque catholicum”33 - azt tartjuk, amit mindenhol, amit mindenkor, amit mindenki hitt, mivelhogy ez az igazán és sajátosan katolikus. Ezzel a társadalmi értelemben vett communio-felfogás úgy jelenik meg az Egyházban, mint a mindenhol, mindenkor, mindenki által osztott konszenzus elve. b) Példák communio alkalmazására a patrisztikus teológiában A teológiában - alapozva a koinónia szó görög és bibliai jelentéseire - az egyházatyáktól kezdve Isten önközlésének leírására használták ezt a fogalmat.34 Igei alakjának - communicare - szinonimájaként szerepel nem egyszer a parPierini, F., Mille anni di pensiero cristiano, vol. I, 223-224. 33 Lerinoi Szent Vince, Commonitorium, 2, 3 [PL 50, 610], 34 Ld. Laarmann, M., art. Selbstmitteilung, in HWPh 9, 487-490.
