Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai
66 Török Csaba Azonban az erre vonatkozó evangéliumi szakaszokban nem találkozunk a communio kifejezéssel - ennek oka az, hogy (miként láttuk) ez a szó nem jelenti azt az absztrakt értelemben vett közösséget, ahogyan az a mi fogalmainkban él. Amikor a szentháromságos belső dinamikáról, vagy az embernek abba való bekapcsolódásáról van szó, akkor képek, hasonlatok állnak előttünk. A legkifejezőbb minden bizonnyal a szőlőtőről és a szőlővesszőkről szóló parabola.23 A páli nyelvezet ennek a közösség-gondolatnak a leírására használja a test és a tagok hasonlatát.24 A fentiekből összegezve megállapíthatjuk, hogy a koinónia fogalom mind a pogányságban, mind az ószövetségi zsidóságban fellelhető. A görög filozófia kidolgozza a szeretet és a közösség szoros egységének gondolatát, ami az egész világ fenntartó és rendező elve, a kultusz terén pedig rendelkezik a szakrális áldozat és közös étkezés révén az istenség és az ember között létrejövő közösség vetületével. Épp ez utóbbi szempont miatt a zsidó irodalom az emberek közötti közösséget (elsődlegesen mint részt kapás) nem terjeszti ki Isten és ember kapcsolatára (a bálványokhoz kötődő kultusz és a szakrális áldozati étkezések okán). Alexandriai Philón az, aki egyesíti a két gondolati áramlatot a jeruzsálemi Szentélyben bemutatott áldozat kapcsán, és beszél a részt kapást jelentő közösségről Isten és ember között. Az újszövetségi szóhasználat nyilvánvalóan támaszkodik ezen örökségekre (ld. Szt. Pál), ám kidolgozza egyfelől a részt adás - részt kapás sajátos kölcsönösségi dinamikáját, másfelől pedig az elvont, a lelki-hitbeli közösség gondolatát. Mindazonáltal az intézményesült Egyház mint közösség fogalma (jól érthető okokból) még nem jelenik meg az újszövetségi iratokban. 2. COMMUNIO AZ EGYHÁZ TEOLÓGIAI HAGYOMÁNYÁBAN a) A communio mint az Egyház struktúrája és funkciója Mint láthatjuk, a communio fogalma nem az egyháztan sajátja, más teológiai területen, eltérő szövegkörnyezetben bukkan fel. Ez nem jelenti azt, hogy az Egyház életében ne lett volna jelen a közösségiség eleme, hanem alapvetően arról van szó, hogy az Egyház teológiai szinten nem mint communio kerül meghatározásra, hisz ez a fogalom sajátos jelentéssel bír az adott korban. F. Pierini így ír: „A kis keresztény csoportokban, amelyek egyház közösségként isLd. Jn 15,lskk. 24 Ld. Róm 12,5; lKor 12,12skk.
