Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Stubenrauch, Bertram - Seewald, Michael - Török Csaba (ford.): A Zsinat és az Egyház - Egy sokrétű ekkleziológia recepciójához
56 Bertram Stubenrauch - Michael Seewald dolkodás nem más, mint „reflexió az Egyház hitbeli megvalósulására, annak úgy sokoldalú kifejezési formáiban, mint alanyainak sokféleségében”36. Az egyházi lételvként felfogott communio-ideál egyszersmind megmutatja ismeretelméleti megokolását is, úgyhogy Hilberath így fogalmazhat: a „kommunikatív teológia” nem más, mint „az a teológia, amely a hívek communio- jának kommunikatív gyakorlatát tükrözi vissza”37. Ennek megfelelően az Egyház mint communio egy „kommunikációs közösség”. Olyan fórumként áll előttünk, amelyen megszólalhatnak az egyéni hitélmények, hogy a párbeszéd révén teológiai és dogmatikai jelentőségre tegyenek szert. A megkereszteltek így egy Istentől kegyelemből adott, „ajándékozott mi”-vé növekednek.38 Hilberath egyháztana, amelynek abban áll erőssége, hogy komolyan veszi a kommunikatív elemnek az egész teológiát érintő (és lehetőleg átalakító) felszín alatti áramlását, tipikusan mutatja a XX. század nyolcvanas és kilencvenes éveinek zsinatrecepciós súlypontját. Nem mentes a hivatalkritikus felhangoktól, amelyeknek a terén kevéssé felel meg a zsinati gondolkodásnak, és felveti a kérdést: miként lehet a klérust és a népet egy közös kommunikációs kultúrára kötelezni, hogyha léteznie kell egy hierarchikus hangsúlynak is? Ügyelnünk kell arra, nehogy kívülről láncoljuk hozzá a fel- szentelteket egy olyan Egyházon belüli elkülönüléshez, amelyet korábban épp ők követeltek meg saját maguknak. COMMUNIO ECCLESIARUM MINT JOGI ALAKZAT? A Zsinat egyháztana nem csak dogmatikus-szisztematikus téren vezetett ösztönző gondolatokhoz, aminek kapcsán - különleges esetként - az öku- menét kellene megnevezni, ahogyan az Wolfgang Thönissen álláspontjában is felmerül.39 Az egyházjog is új utakra indulhatott a communio-gondolat alapján. Erre példaként hozhatóak a müncheni egyházjogász, Winfried Ay- mans megfontolásai, aki arra emlékeztet, hogy a communio szó az 1917-es Codex Iuris Canoniciben a szentáldozásra vonatkozott, vagyis szoros érte36 Hilberath, B. J., Kirche als communio (ld. 28. lábjegyzet), 49. Scharer, M. - Hilberath, B. J., Kommunikative Theologie. Eine Grundlegung (Kommunikative Theologie), Mainz 20032, 24. A modell rövid összefoglalását nyújtja gyakorlati-teológiai szempontból Schneider, G., Auf dem Fundament von Dogma und Geschichte. Der pastoraltheologische Entwurf Franz Xaver Arnolds (1898-1969), Ostfildern 2009, 311-320. 38 Scharer, M. - Hilberath, B. 1., Kommunikative Theologie (ld. 37. lábjegyzet), 96. 39 Ld. 14. lábjegyzet.
