Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Stubenrauch, Bertram - Seewald, Michael - Török Csaba (ford.): A Zsinat és az Egyház - Egy sokrétű ekkleziológia recepciójához
A Zsinat és az Egyház 55 zette, hogy a püspököknek a pápa mint Péter-utód körüli hierarchikus közössége egyszerre jeleníti meg „Isten népének sokféleségét és egyetemességét”, és ily módon „Krisztus nyájának egységét” (LG 22). A „nyáj” nem él a hierarchiától független magánéletet, ahogy fordítva is igaz, hogy az össz- egyház közössége a klérust is magába foglalja. Hilberath négy posztulátumot fogalmazott meg az Egyház közösségi életének minőségbiztosítása végett, s ennek a közösségi életnek újból a szent- háromságos Istenben lelte fel az ősalapját. így ír: „A communio a keresztény embereknek a hármas-egy Isten által ajándékozott [rész-adás, Teil-gabe], a keresztségben megalapozott és az Eucharisztiában aktualizált összetartozása. Ezáltal van részük az üdvvalóságban [Teil-habe], amelyről a küldetésben való «rész-adás» révén tanúskodnak”33. Ez a megfogalmazás kétségkívül eredeti zsinati gondolatot közvetít; azonban a hajlam, hogy a hívők közössége mellé állítsa a hierarchák magába zárt közösségét, nem visz előre. Épp ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy a communio hierarchica pont saját alapján állva integrálható az egyházi társadalomképbe. Hilberath (először) egy félelem- és elnyomásmentes egyházon belüli párbeszédet követel, amelyet (másodszor) a hivatalok viselőinek erejükhöz mérten támogatniuk kell; (harmadszor) javasolja a helyi egyházaknak, hogy erősítsék meg öntudatukat a „római dominanciával” szemben, hogy (negyedszer) megérezhessék a „felszabadító” tapasztalatot, miszerint a valódi és nyílt kommunikáció nem vezet önelvesztéshez.34 A fenti posztulátumok előfeltevéseként szolgál Isten önkinyilatkoztatásának szentháromságos szótériológiája. Ennek megfelelően a tübingeni dogmatikus támogatja a common ownership, illetve a corporate identity irányába mutató egyházértelmezést.35 Ezzel együtt - és ennek következményeképpen - egy olyan teológiai gondolkodásért emel szót, amely a kommunikációelmélet talaján áll. Az innsbrucki valláspedagógussal, Matthias Scharerrel „kommunikatív teológia” név alatt vetett fel egy kidolgozott javaslatot. Ez az álláspont - tág körvonalakkal - arra szolgál, hogy a tanítás és a lelkipásztori valóság egymásba olvadjon. Ebben a megközelítésben a dogmatikus gon33 Hilberath, B. J., «Nur der Geist macht lebendig». Zur Rezeption von Lumen Gentium, in Das Zweite Vatikanische Konzil und die Zeichen der Zeit heute (szerk. Hünermann, P. és mások), Freiburg i. Br. 2006, 257k. 4 Hilberath, B. J., Kirche als communio (ld. 28. lábjegyzet), 63-65; ld. mégUő., Vorgaben für die Ausarbeitung der Communio-Ekklesiologiem, in Communio - Ideal oder Zerrbild von Kommunikation? (Quaestiones disputatae 176), Freiburg i. Br. 1999, 295. 33 HILBERATH, B. J., Corporate Identityfür das Unternehmen Kirche, in Ist Kirche planbar? Organisationsentwicklung und Theologie in Interaktion (Kommunikative Theologie (szerk. uő. és mások), Mainz 2002, 101-104.
