Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Stubenrauch, Bertram - Seewald, Michael - Török Csaba (ford.): A Zsinat és az Egyház - Egy sokrétű ekkleziológia recepciójához
A Zsinat és az Egyház 49 mértékig szolgálatot nyújtva továbbra is a hívekre irányul (LG 8.26.49). Ehhez hozzákapcsolódik, hogy a hívek a javak egyfajta közösségében élnek, és az égi s földi Egyház feszültségében kölcsönösen a Lélektől kapott adományaik felé fordulnak (LG 13.49.50k,52). A pápa kommunikál a püspökökkel, és viszont, ezáltal megőrzik egymást a szolgálat közösségében (LG 22). A communio-szómező melléknévi alkalmazása - communis - ugyanebbe az irányba mutat. A Zsinat ezzel a szóval kiemeli a világiak és a felszenteltek közös küldetését, közös méltóságát és közös papságát (LG 10.30.32). Hangsúlyozza a papi szolgálat kollegiális jellegét (LG 28), a szerzetesi közösségekben a vita communis-1 (LG 43) és az összegyháznak a minden megkereszteltekre tartozó ügyeit, mint például az evangelizációra vonatkozó megbízást (LG 22.23). Csak két helyen alkalmazzák a melléknevet anélkül, hogy annak sajátos teológiai jelentése lenne (LG 35.45). COMMUNIO MINT EGYHÁZTANI KULCSKATEGÓRIA? Feltűnően gyakori és sok szövegkörnyezetű alkalmazása okán a communio- gondolatot nem értelmezhetjük egyszerűen egy egyháztani kategóriának a többi mellett. Túlságosan szétterülő, tágasra szabott és meghatározatlan fogalom ahhoz, hogy terminus technicus-ként szolgáljon. Az Egyházról szóló konstitúció egy olyan valóságot kíván megközelíteni általa, amely éppen sokszintűsége okán csak nehezen foglalható szavakba. Éppen ezért technikailag pontosabb, ugyanakkor kevésbé összefoglaló jellegű kifejezéseket alkalmaznak az Egyház minőségeinek megjelölésére. Már szóltunk arról, hogy az Egyházat analógia alapján «szentségként» határozzák meg; ugyanígyjelen van a Krisztus teste-gondolat és az «Isten népe» kategória (vö. LG 1-8). Ugyancsak visszatér a socieías-fogalom, amely az 1917-es Codex Iuris Canoniciben rendszerképző szereppel bírt: „Ez az Egyház [vagyis Jézus Krisztus Egyháza, amelynek alapjai a kezdetek apostoli Egyházában lettek lefektetve] e világban mint alkotmányos és rendezett társaság [societas] ... a Katolikus Egyházban létezik [subsistit] ” (LG 8). Antonio Acerbi többek között ezen mondat miatt képviselte azt a mai napig befolyással bíró véleményt, hogy a LG két egymás mellé állított, párhuzamos, egymással nem összeegyeztethető egyháztant képvisel: egy hierarchikus-jogi és egy közösségileg meghatározott jellegűt.13 Peter Hünermann 13 Vö. az alábbi, két eltérő cím alatt, de azonos oldalbeosztással megjelent művet: Acerbi, A., Due ecclesiologie. Ecclesiología giuridica ed ecclesiologia di comunione nella «Lumen gentium» (Nuovi
