Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Scola, Angelo - Török József (ford.): Hinni az Egyházat

Angelo Scola bíboros

Hinni az Egyházat1

„Hiszem a szent Egyházat, de nem hiszek benne, mert az Egyház nem Isten, hanem gyülekezet, vagy méginkább a keresztények közössége és Isten háza” (Credo sanctam ecclesiam, séd non in illám credo quia non Deus séd convocatio vei congregatio christianorum et domus Dei est).2

A középkorban Würtzburgi Bruno püspök a fenti formulával írta le az Egyház természetét az apostoli hitvallás perspektívájában, egyszerre szintetikus meg hatékony módon.

A Credo szövegében megjeleníteni az Egyházat, következménnyel jár. Azzal, hogy számunkra hitünk tárgyává válik, de nem abban az értelemben, amint Isten hitünk tárgya. „Hiszem az Egyházat, de nem benne hiszek” ennyit jelent: nem imádjuk az Egyházat, nem úgy tekintünk rá, mint az igazság abszolút és független székhelyére, vagy mint üdvösségünk elsődleges és legfőbb okára.

Ugyanez a hitvallás szolgál az önimádat folyamatosan meglévő kísértésének ellenszeréül. Ez a kísértés állandóan fenyegeti a keresztény közösséget, még ha nem is sikerült neki beférkőzni annak tanításába. Hiszünk Istenben és megvalljuk, hogy az Egyház Isten Egyháza és érte, Istenért van.

Milyen értelemben lehet akkor azt állítani az Egyházról, hogy a hitvalláson belül helyezkedik el és ugyanakkor a keresztény hit tárgya? E kérdés megválaszolásához előbb szükséges rákérdezni a hitvallás alanyára. Ki tehát ez az én, aki alázatos magabiztossággal folyamatosan megerősítheti. Én hiszek Istenben, én hiszek Jézus Krisztusban ?

A válasz csak ez lehet: az Egyház, Krisztus jegyese. De ez egyáltalán nem jelenti az Egyház valamiféle „tárgyiasulását”, mintha az létezni tudna függet1 A Velencében, 2010. május 10-én tartott egyháziam szeminárium bevezető előadása, szervező: Revue Internationale Communio.

2 PL 142, 561 C.