Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Henrici, Peter - Török Csaba (ford.): Az újkor filozófiai egyházmodelljei
Az újkor filozófiai egyházmo delijei 37 ideája (B 73-83)23; másrészt azonban léteznie kell egy olyan társasági formának is, amelyet kizárólag a jó, az erény határoz meg. Kant ezért felvázolja a következő elgondolást: „A jó princípium uralma, amennyire emberek ahhoz hozzájárulhatnak, belátásunk szerint nem érhető el másképp, az erény törvényein alapuló és azokat támogató társulás létrehozásával és kiterjesztésével, úgy, hogy e társulásnak a maga teljes terjedelmében történő megvalósítását az ész az egész emberi nem feladatává és kötelességévé teszi” (B 129)24. Az egyházalapító társadalmi szerződés Kant számára ezért se nem tetszőleges, mint Locke-nál, se nem szükségszerű, mint Hobbes-nál, hanem egyfajta kötelességként értelmezi. Eredménye egy „etikai közösség (...). Ez fönnállhat egy politikai közösségen belül, sőt állhat annak minden egyes tagjából (s ha ez utóbbi nem szolgál alapul, emberek egyáltalán nem is hozhatnák létre)” (B 130)25. Ezeket a kijelentéseket mégis irreálisnak kell tekintenünk, hiszen „szubjektíve az emberek jó akaratától soha nem lehetne is remélni, hogy elszánják magukat az e célon való egyetértő munkálkodásra” (uo.)26. Függetlenül a kiszabott kötelezettség teljesítésének kilátástalanságától, Kant tovább kérdez: miként is nézhetne ki konkrét formájában a kötelezettség teljesítése? „Egy etikai közösség tehát csak úgy gondolható el, mint isteni parancsok alatt álló nép, azaz mint Isten erény törvények szerinti népe” (B 139)27, hiszen minden közösséget törvények által kell kormányozni. Jóllehet egy ilyen közösséget csakis maga Isten képes „Isten országaként” megalapítani; mégis meg kell mutatnia az embereknek, hogy reménykednek ebben az országban, amennyiben mindenki erejéhez mérten „az igazi (látható) egyházat” (B 142)28 akarja megvalósítani, „mely Isten láthatatlan országának látható földi képmását (szkémáját) jelenti” (B 198)29. Ennek az igazi, látható egyháznak az ismertetőjegyei - a kanti kategóriatannak megfelelően „az általánosság, következésképpen a numerikus egység”, „a becsületesség, hogy az egyesülésnek kizárólag morális haj tó rugói legyenek”, „a szabadság elve szerinti viszony (...) [mint egy] köztársaságban”, és végezetül a „szerkezeti változatlanság” (uo.)30. Egy ilyen általános egyház csakis „puszta észhit[en 3 3 Krisztus ideája kapcsán Id. Tilliette, X., Philosophische Christologie, Herder, Freiburg i.Br. 1998, 105-110. 24 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, 111. bevezetés, III.1.3, p. 74. 25 Uo. 26 Kant, I ., A vallás a puszta észhatárain belül, III.1.3, p. 75. Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, III.1.3, p. 77. 28 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, III.1.4, p. 78. 29 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, III.2, p. 92. 30 Kant, I., A vallás a puszta ész határain belül, III. 1.4, p. 78.
