Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Henrici, Peter - Török Csaba (ford.): Az újkor filozófiai egyházmodelljei
Az újkor filozófiai egyházmo delijei 35 dig azután ki kell lépnie onnan, „hogyha később valami tévését fedez fel annak a közösségnek a tanításában, vagy valami helytelent annak istentiszteletében, amelybe belépett”18. Ezzel szemben lehetséges, hogy az értelemmel egyező szentírás-értelme- zések között bizonyos részletekben eltérések mutatkoznak. Ezért vannak különböző egyenjogú egyházi közösségek, amelyek nem küzdhetnek egymás ellen, hanem kölcsönösen tolerálniuk kell egymást. Ennek a toleranciának csakis az értelemellenesség szab világos határt. Nem lehet eltűrni értelemellenes tanításokat és egy értelemellenes egyházi gyakorlatot. Locke számára minden értelemellenes, ami az állam fennállását veszélyezteti. Ezért (anélkül, hogy néven nevezné őket) megtagadja a toleranciát a katolikusoktól, mivelhogy ők se nem tanítják, se nem gyakorolják a toleranciát, és mivel ők „egy idegen fejedelem oltalma alá és szolgálatára adják magukat”19. Még kevesebb toleranciára méltók azok, „akik Isten létezését tagadják”, mivel „egy ateista számára azoknak az ígéreteknek, szerződéseknek és esküknek, amelyek az emberi társadalom kötelékei, semmilyen érvénye nem lehet”20. Végső soron ahogy Hobbes-nál, ügy Locke esetében is az állam javát tartja szem előtt az egyháztan. Egy ennyire állambarát egyházmodellt napjainkban leginkább a liberális politikusok képviselnek. Nem kevés keresztény számára mégis meghatározó az az elgondolás, miszerint az egyház egy szabad társadalmi egyesülés. Ahol az Isten népe fogalmát a demokrácia értelmében alkalmazzák, és az egyház „alulról jövő” felépítését hangsúlyozzák, Locke elgondolásai hatnak, akárcsak ott, ahol az egyházat az egyén javára irányuló szolgáltató társaságként szemlélik. Mindezen egyházmodellek magukban hordozzák az egyházból való szabad kilépés lehetőségét, az egyházak pluralizmusa pedig magától értetődőnek tűnik ezekben. Ebben az esetben azonban könnyedén figyelmen kívül hagyják, hogy mindezen egyházképek mögött az a meggondolás húzódik meg, miszerint az értelem a szentírás- értelmezés legfőbb tekintélye - ez a felvilágosodás egyik alapelgondolása. A tolerancia fogalmát ellenben Locke-nak a hasznossági szempontokra való hivatkozásaiból kiindulva a lelkiismereti szabadság vonatkozásában antropológiailag és teológiailag is elmélyítették.21 18 Locke, J., Toleranz, 21. 19 Locke,]., Toleranz, 95. 20 I T Uo. 21 Megérne egy önálló kutatást a kérdés, milyen hatást gyakorolt Locke a katolikus iskolai filozófiára a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Ezen áramlat ellenében lépett fel az újskolasztika, ám nem vette észre, hogy az ismeretelmélet terén mégis átvett locke-i elképzeléseket.
