Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Henrici, Peter - Török Csaba (ford.): Az újkor filozófiai egyházmodelljei
Peter Henrici Az újkor filozófiai egyházmodelljei1 Az egyháztan csak az újkorban vált önálló teológiai traktátussá. Erre elsődlegesen apologetikai célzattal került sor, a reformáció egyházértelmezésével való küzdelem jegyében. Ezért a pápaság és a hierarchia igazolása állt az érdeklődés előterében. Ugyanebben az időben protestáns oldalon is megkísérelte több filozófus, hogy végiggondolja az Egyházat, annak társadalmi-politikai valóságából kiindulva. Az államhoz hasonlóan az Egyház is úgy jelent meg, mint emberek társasága, akik bizonyos szabályokhoz tartják magukat. Ebben a megközelítésben az Egyház az állam konkurenciájává válhatott. Ezt a társadalmi egyházfelfogást egészítették ki az alábbi filozófusok a Szentírásra való hivatkozásokkal, amit ők szintén filozófiaikg-racionálisan értelmeztek. így eltérő filozófiai egyházmodellek születtek meg, amelyek közül négy alaptípus emelkedik ki. Ezek napjainkban is erőteljesen meghatározzák az egyházképet. 1. THOMAS HOBBES: A HATALOM ÁLLAMEGYHÁZA Az Egyházról való filozófiai eszmélkedés megkezdőjeként az angol Thomas Hobbes-t tarthatjuk számon a (teljességében ritkán végigolvasott) főműve, a Leviathan vagy az egyházi és a világi állam anyaga, formája és hatalma okán.1 2 Azokban a bizonytalan időkben, amikor Anglia háborúkba, forradalomba és polgárháborúba bonyolódott, Hobbes meg akarta erősíteni az uralkodó 1 A tanulmány során alapvetően kisbetűs írással közöljük az „egyház” szót, hiszen filozófiai- társadalmi megközelítésében, alapvetően emberi intézményes szempontok szerint szerepel az adott szövegkörnyezetben - a ford. megj. 2 Hobbes, Th., Leviathán vagy az egyházi és a világ, állam anyaga, formája és hatalma, Helikon, Budapest 1970.
