Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Noronha Galvao, Henrique de - Török Csaba (ford.): Az Egyház misztériuma Joseph Ratzinger teológiájában
10 Henrique de Noronha Galväo ság, az ekklészia konkrét megjelenítése, és másrészt a kultuszközösséget úgy érti, mint a közösségi lét konkrét megvalósulását”4. Ezáltal az Egyházat úgy határozhatjuk meg, mint „a nép, amely Krisztus testéből él, és az eucharisztikus ünneplésben maga is Krisztus testévé lesz”5. Ebből arra következtethetünk, hogy a világban való egyfajta láthatóság hozzátartozik az Egyház lényegéhez. Ez mindazonáltal egy szentségi valóság láthatósága. Az Egyház egységelve Ratzinger szerint „nem a vér, hanem a hit (keresztség), az Egyház létezése nem az önállításon, hanem az odaadáson alapul (agapé, marty- rium), amellyel Jézus odaadó tettéhez (Eucharisztia) társul”6. Az Egyház alapvetően kettős értelemben communio sanctorum: mint az üdvjavak közös birtoklása (sanda) és mint azok közössége, akik ezen javakból részesülnek (sancti). Ebből adódik Ratzinger számára az Egyház kettős jelentése egyrészt „mint anya”, amennyiben közvetíti az üdvjavakat a hívek számára; másrészt „mint szent testvériség, amelyben mindannyian közösen alkotják az Egyház «mi»-jét”7. Az Egyház egységét nem érthetjük úgy, hogy ez az egész egyház szükségszerű egységes adminisztrációját jelenti, emlékeztet Ratzinger. Ez a központosított államban való gondolkodás analógiamentes átvitelét jelentené az Egyházra, és ezzel félreismernénk Isten új népének sajátosságát és egyediségét. Amennyiben igaz az egyenlőség, miszerint Egyház = communio (mint az Igének és az Úr testének a közössége), akkor az Egyház egységét (írja a majdani zsinati teológus) communio-ként kell értenünk. Mindazonáltal a különböző közösségek egymás közötti communio-ját csakis a római sedes apostolica-val való egység garantálja igazán. Krisztus tehát úgy jelenik meg, „mint az Egyházi egység ratio intrinseca-ja, a communio pedig mint annak causa efficiens-e, a római pápa pedig mint conditio, sine qua non-ja”8. Mivel az Egyházhoz való tartozást a keresztség és az Eucharisztia közvetíti, különbséget kell tenni azok között, akik ezeket a szentségeket soha nem fogadták még be, és azok között, akik bár befogadták őket, mégis elszakadva maradtak a római egyházzal való teljes közösségtől. Ezen keserű tapasztalat kapcsán nyomatékosan hangsúlyozza Ratzinger annak a sürgősségét, hogy mindent megtegyünk azért, hogy megteremtődjenek a teljes egyházi egység megvalósításának előfeltételei. Az Egyház megbízatása azonban nem csak azokra terjed ki, akik tökéletlen közösségben vannak vele. Az Egyház az egész emberiségért van. Az Egy4 LThK2 6,175. 5 LThK2 6,176. 6 Uo. 7 LThK2 6,177. 8 LThK2 6, 179.
