Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Haas, Alois Maria - Török Csaba (ford.): Dies irae, dies illa
Dies irae, dies ilia 21 ill. A Végítélet Isten ítélete, és ezért végérvényes karaktere van az egész emberiség számára. Előfeltételezi, hogy minden egykor élt vagy még élő ember létezése átmegy egyfajta átalakuláson, s olyan létezési formát ölt magára, amelyben egy új élet - egy „túlvilág”16 - folytatja tovább a régit, s amely erkölcsi szinten az elmúltra épül. A keresztények éppen ezért egybekötik a Végítéletet a halottak feltámadásának eseményével.17 Az etikai vallások számára az ilyetén ítélet a végső igazságosság posztulátumából fakadó szükség- szerűség18, amely képes keresztülvinni az akaratát minden emberi próbálkozás ellenében is, és egyszer s mindenkorra helyreállítja a megközelítőleg azonos elbírálás viszonyait. A társadalmi igazságosság és béke eme helyreállításának első számú negatív módon aposztrofált címzettjei értelemszerűen a gazdagok, a hatalmasok és a kizsákmányolok (gondoljunk a Magnificatra, Lk 1,46-55, különösen is v. 52), ami mégiscsak arra utal, hogy az avaritia (fösvénység) - amelynek ellentéte a felebaráti szeretetben gyökerező miseri- cordia - alapvető jelentőséggel bíró főbűn.19 Éppen ezért sürgető feladat, hogy a végidős „fikciók” csupán félelemre építő értelmezései helyett a helyes társadalmi viszonyok helyreállításának a szempontját helyezzük az előtérbe. Zahn, J., Das Jenseits, Paderborn 1916; Braun, H.-J., Das Jenseits. Die Vorstellungen der Menschheit über das Leben nach dem Tod, Zürich 1996; Jenseits (szerk. Kasten, I. — Wulf, Ch.), Berlin 1998 (= Paragrana. Internationale Zs.J. Hist. Anthropologie, vol. 7, H. 2); Wohlmuth, J., Mysterium der Verwandlung. Eine Eschatologie aus katholischer Perspektive im Gespräch mit jüdischen Denkern der Gegenwart, Paderborn 2005; Das Jenseits. Facetten eines religiösen Begriffs in der Neuzeit (szerk. Hölscher, L), Göttingen 2007. 17 Auferstehung und Unsterblichkeit (szerk. Hornung, E.-Schabert, Th.), München 1993 (= Era- nos, NS vol. 1); Walkery Bynum, C., The Resurrection of the Body in Western Christianity, New York 1995; Auferstehung der Toten. Eine Hoffnungsentwurf im Blick heutiger Wissenschaften (szerk. Kessler, H.), Darmstadt 1994. 18 Az ekként felfogott végidős Ítélet figyelemre méltó dokumentációját Id. Ziegler, K. - Oppenheim, S., Weltuntergang in Sage und Wissenschaft, Leipzig 1921; Le Jugement des Morts, Paris 1961 (Sources Orientales IV); Rowland, Ch., The Open Heaven, London 1982; Martin, G. M., Weltuntergang. Gefahr und Sinn apokalyptischer Visionen, Stuttgart 1984; Lévy-Stringer, J., Le demierjour. Recueil des textes apocalyptiques, Paris 1985; Bannach, K., Visionen von Gericht und Endzeit. Zur Aktualität des apokalyptischen Denkens, Stuttgart 1988; La fine dei tempi. Storia e Escatologia (szerk. Naldini, M.), Fiesoie 1994; Cohn, N., Die Erwartung der Endzeit - Vom Ursprung der Apokalypse, Frankfurt a.M. 1997; Dumas-Reungoat, Ch., Le fin du monde. Enquete sur l’origine du mythe, Paris 2001; Fuchs, O., Das jüngste Gericht. Hoffnung auf Gerechtigkeit, Regensburg 2007. 19 Gasagrande, C. — Vecchio, S., Histoire des pichés capitaux au MoyenAge, Paris 2000, 153— 192. Lásd még a currus avaritiae és currus misericordiae ábrázolásokat s azok sokatmondó szimbolikáját landsbergi Herrad apátnő Hortus delioariumjában (Herrade de Hohenbourg, Hortus deli- darum. Le jardin des Délices /présentation et commentaires: Wey, J.-C./, La Broque 2004,156k).
