Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Hilaire, Yves-Marie - Török József (ford.): Naprakész társadalmi tanítás
Naprakész társadalmi tanítás 87 annak az ideológiának a törvényességét, amely magáról azt hirdette, hogy a nevükben beszél. A munka és az elnyomatás megélt és fájdalmas tapasztalata után fölfedezték az Egyház társadalmi tanításának alapelveit. Az Egyház és a munkások mozgalmának találkozása lehetővé tette a válság erőszaktól mentes, békés rendezését és az igazságról tett hatékony tanúskodás lefegyverezte az ellenfelet. Erre a módszerre támaszkodva az ember teljes felszabadításának hiteles teológiája elérhetővé vált a „Harmadik” világ fejlődésük útját kereső országai számára. Európát újra kell építeni a nyugat-európai országok segítségével és mindenütt tiszteletben kell tartani az emberi lelkiismeret jogait. A pápa a negyedik fejezetben kitér a magántulajdonra és a javak egyetemes rendeltetésére. Kiemeli „a tulajdon, a tudás, a technika” növekvő fontosságát, a „kreatív emberi munka” szerepét és „a vállalkozás és a kezdeményezés képességének” a szükségszerű fejlesztését. Valaha a föld, később a tőke, „ma leginkább maga az ember a meghatározó tényező, vagyis képessége az ismeretszerzésre, ami a tudományos téren jelentkezik, valamint a szolidaritáson alapuló szervezőképessége és odafigyelés mások jogos igényeire, valamint azok beteljesítése.” Miután felvázolja és fájlalja a káros megkülönböztetést, marginalizációt („Harmadik” és „Negyedik” világ), a pápa küzdelemre szólít fel a szolidáris társadalomért, amelyben mindenkinek helye van. Elismeri „a haszon állandó szerepét” a vállalkozásnál, ám tenni kell „a hiteles emberi ökológia erkölcsi föltételeinek megóvása” érdekében. A család újra „az élet szentélye” legyen, a piac- gazdaság mellett a közös tulajdonlás és gazdálkodás is megfér. Ha az Egyház nem is javasol konkrét modellt, az emberi személy munka általi kiteljesedését pártolja. Az ötödik fejezet az állam és a kultúra kapcsolatát vizsgálja. A jogállam kizárja a totalitarizmust, az Egyház által megbecsült demokráciának el kell vetnie a fanatizmust és a fundamentalizmust és biztosítania kell a legfőbb jogokat „a hit igazságának megéléséhez a személy transzcendens méltósága szerint.” Az Egyház elismeri a demokratikus rendszer törvényes önállóságát. Gazdasági téren az államnak helyettesítő-kisegítő feladatköre van a szubszidiaritás (kölcsönösség) elvének tiszteletben tartásával. Végül a nemzetközi törvénykezésre hárul a háborúk elkerülése. Befejezésként II. János Pál hangsúlyozza, hogy a társadalom kebelén élő ember méltóságának gyarapodnia kell. Az Egyház, mivel az isteni kinyilatkoztatásból ismerte meg az emberi személy lényegét, ki-voltát, keresztény antropológiájával a világméretű gazdasági élet fontos tényezője, amit a katolikus társadalmi tanításnak föl kell tárnia.
